Gráf József szerint jövőre meg kell változnia a magyar agrárgazdaság támogatási rendszerének, át kell térni az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszerre, az SPS-re. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mindenekelőtt azzal érvelt az új mezőgazdasági támogatási rendszer mellett - az SPS bevezetését támogató szervezetek hétfői konferenciáján -, hogy az a magyar gazdálkodók számára az kedvezőbb, kiszámíthatóbb támogatást, forrásokat jelent 2013-ig, mint az eddigi rendszer.

Az agrártárca vezetője kihangsúlyozta, hogy az unió régebbi tagállamai és két újonnan csatlakozott ország is ezt a rendszert alkalmazza. A támogatás alapját általában ezekre az országokra szabják, ezért is kedvező az átállás Magyarország számára. Az SPS a földtulajdonnal és bérlettel rendelkező, a földjüket művelő gazdálkodók számára biztosít forrásokat, így háttérbe szorítja az úgynevezett sofa-farmereket (akik nem tesznek semmit, úgy várnak jövedelmet a földjük után), gátat szab a spekulációnak.

A miniszter már régről azt vallja, hogy azoknak kell elsősorban földet vagy hosszútávú bérletet vásárolni, akik ebből élnek. Nem akar ebben különbséget tenni kicsi, közepes, nagy családi gazda, kis és nagyvállalkozás között. Annak kell földhöz jutna, aki hivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozik. Gráf szerint Magyarországon olyan földstruktúra jött létre, elsősorban az elrontott kárpótlás miatt, amiben teljesen idegenek a jegyükért termőföldet tudtak vásárolni. Ilyen a világon sehol nem volt. Az ágazatba beérkező támogatás körülbelül a felét olyanok kapják meg a földbérlettel áttételesen, akiknek semmi közük a mezőgazdasághoz. Ez nagyon rossz állapot, mert a támogatás nem azért érkezik az országba, hogy a földet bérbeadó zsebébe kerüljön, hanem a gazdálkodót segítse.

Az új agrártámogatási rendszer kapcsán Gráf József leszögezte, hogy az SPS bevezetése nem politikai, hanem gazdasági kérdés, mivel az új szisztéma egyszerűbbé és átláthatóbbá, valamint stabilabbá teszi a gazdálkodók számára a forrásokhoz való hozzájutást. Ennek kapcsán megismételte azt is, hogy a támogatások az új rendszerben vagyonértékű joggá válnak, amit a gazdálkodó földdel vagy szabadon adhat és vehet. (A forgóeszközhitelezés már változott.)

Az SPS két támogatási elemből tevődik össze, amit Magyarország hibrid modellként alkalmaz majd. Az egyik a regionális támogatások, amelyeket a gazdálkodók az általuk folytatott termeléstől függetlenül, alanyi jogon megkapnak, ha regisztrált mezőgazdasági termelők. Emellett a kiegészítő támogatásra is joguk lesz. Ez utóbbit úgynevezett történelmi alapon számítják ki minden gazdálkodó számára egyéni módon.

Az úgynevezett történelmi alap a 2006-os év lesz, ez dönti el, hogy mekkora támogatási részt kap majd ennek alapján a gazdálkodó. A számítás alapja ugyanis az lesz, hogy milyen támogatott tevékenységeket folytatott ebben az évben. Ennek alapján a gazdálkodó 2013-ig pontosan tudni fogja, hogy egy-egy adott évben mekkora támogatást vehet igénybe és mekkora forrásösszeggel kalkulálhat. Így a támogatás lényegében függetlenné válik a termeléstől, azaz a támogatás nem függ attól, hogy ki, milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, azt a piac határozza meg.

A gazdálkodók az új rendszer bevezetésével a miniszter szerint stabilabb birtokviszonyokra számíthatnak. Erre azért is szükség van, mert három év múlva, azaz 2011-ben megnyílik a magyar földpiac, és ez új viszonyokat teremt a magyar mezőgazdaságban. Mindezt pedig csak az SPS rendszerrel lehet kezelni a magyar gazdálkodók számára kedvező módon.

A miniszteri tájékoztatót követően tizenöt szakmai és érdekképviseleti szervezet nyilatkozatot írt alá annak támogatására, hogy az SPS rendszert 2009-től vezessék be Magyarországon. Az aláírók szerint a rendszer bevezetése azért szükséges, mert stabilizálja a földhasználati viszonyokat, továbbá gátat szab a spekulációnak, valamint a földhasználók és a földjüket saját maguk művelő földtulajdonosok kiszámítható támogatáshoz jutnak.

Nincs a tizenötök között A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), amely szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ismételten csak a kormánnyal "baráti érdekképviseleteket" és a köztestületként működő Agrárkamarát hívta meg arra az egyeztetésre, amelyen egyszerűsített gazdaságtámogatási rendszer 2009. évi bevezetéséről folytattak tárgyalást.

A MAGOSZ álláspontja az SPS 2009. évi bevezetésével kapcsolatban változatlan, ezt a támogatási rendszert elutasítja. Az érdekképviselet úgy véli, hogy a gazdák számára egy igazságtalan rendszerről van szó, amely elfogadhatatlan. Ezért alutasítják a jövő évi bevezetését, hiszen Magyarországon nem kerültek meghatározásra az agrárpolitikai és birtokpolitikai prioritások, nincs történelmileg kialakult birtokszerkezet, üzemi szerkezet és bérleti rendszer. Így a történelmi bázis sem határozható meg addig, amíg a konkrét adatok nem állnak rendelkezésre és a prioritások nem kerülnek meghatározásra.

Nem készült hatásvizsgálat, nem kerültek kidolgozásra és bemutatásra, hogy az SPS bevezetésének következményei milyen hatással lesznek a földhasználati viszonyokra, a birtokviszonyokra, a földbérleti díjakra, a föld árára, a tulajdon és a birtokszerkezet alakulására - véli a MAGOSZ. Az érdekképviselet szerint a jelenleg alkalmazott SAPS rendszer rugalmas, nem akadályozza, sőt a termelők számára világos, átlátható és a verseny semleges szabályaival még támogatja is az átalakulást, az üzemek növekedését, a birtok koncentrációt, a fejlesztést.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) sem támogatja a 2009-es SPS-rendszer bevezetést. Szerintük mindenképp szükséges a különböző vélemények ütköztetése. Alapvető, hogy minden nagy horderejű változáshoz -ilyen az SPS bevezetése is - meglegyen a kellő támogatás, konszenzus. Nehéz ezt a konszenzust úgy megteremteni, hogy a vélemények nem ütköznek, hogy csak egy véleményt ismerünk el, ha alapvető kérdésekben nincs megegyezés. A fiatalok szerint az SPS ügyében a közmegegyezés távolról sincs meg, a legalapvetőbb kérdésekre sincsenek még megnyugtató válaszok.

Szerintük az SAPS-SPS áttérés nemcsak a gazdálkodók ügye, az a magyar társadalom közös ügye. 5 millió hektár termőföld (az ország területének fele), több mint 1 millió földtulajdonos, 200 ezer mezőgazdasági termelő helyzetét, sorsát, vagyonának, földjének, értékét valamint évente 1,3 milliárd euró EU forrás felhasználását érinti az átállás, évekre előre, 2013-ig. Így mindenképpen körültekintő és megalapozott döntés meghozatala szükséges. Erre minden lehetőségünk megvan, hiszen a 2011. évi kötelező áttérésre vonatkozó korábbi EU jogszabályi kötelezettségek is megszűnnek. Van tehát idő a közös gondolkodásra.