A bizottság az euróbevezetés előkészítésének pályáját felvázoló konvergenciaprogram decemberben beadott változatát értékelte - a magyar dokumentum viszonylag keveset változott a szeptemberben Brüsszelbe juttatott, átdolgozott programhoz képest. Sajóközleményében a testület leszögezte, hogy Magyarország december elején benyújtott programja a bizottság által már szeptember végén megvizsgált és a tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács által támogatott stratégiát tükrözi, amelynek célja, hogy a 2006-ra várható 10 százalékos hiányt 2010-re 2,7 százalékra szorítsa le.

"Az idénre tervezett 3 százalékos deficitcsökkenés nagyon jelentős. Azt kérjük Magyarországtól, hogy szigorúan hajtsa végre idei költségvetését, tekintettel arra, hogy ez évben várhatók a nagy kiigazítások" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Amelia Torres, Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. "Remélem, hogy egy év múlva visszanézve a magyarok is magabiztosan gondolhatják majd, hogy már egy nagy lépést tettek a jó irányba" - idézte Almuniát a közlemény. 

Magyar újságíróknak a biztos arról is beszélt, hogy a bizottság nem zárja ki az infláció növekedését, de a bizottság ezt is számításba vette, amikor lehetséges forgatókönyvként értékelte a magyar programot. Legfontosabbnak a célok betartását, valamint az eddigi uniós ajánlások teljesítését mondta. A reformokhoz Almunia támogatásáról biztosította a kormányt, és a legfőbb kockázatnak azt nevezte, hogy a politika elfordul ebből az irányból. A testület szerint szigorúan be kell tartani az idei költségvetést, és szükség esetén pótlólagos intézkedéseket is tenni kell. "A kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania kell a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére" - áll a közleményben.

2009 után

Az értékelés szerint a program összhangban áll azzal a tervvel, hogy 2009-re az államháztartási deficit 3 százalék körülire csökkenjen. Kiemelte a bizottság azt a törekvést, hogy összehangolt kiigazítási erőfeszítéssel jelentősen csökkenjen az elmúlt évek magas államháztartási hiánya. A terv alapján Magyarország a tavalyi 10,1-ről 2009-re 3,2 százalékra csökkenti deficitjét, majd egy évvel később az uniós előírásokban szereplő 3 százalék alá.

A bizottság emlékeztet arra, hogy "a magas hiánynak a kezdeti időszakra koncentrált kiigazítási törekvések révén történő csökkentése érdekében 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén". Hozzátette: "a költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata - főként 2008-tól - a kiadás-befagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtása terén várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos".

A program pozitív elemei között az értékelés szerint a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. "A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától, és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától és végrehajtásától függ" - emelte ki a testület. A bizottság egyben jelezte: a tavaly októberi pénzügyminiszteri ülésen hozott ajánlások fényében a miniszteri tanácsnak áprilisban "az alábbiakra kell felkérnie Magyarországot:

1. szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést, és tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására 2009-ig; biztosítsa, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya lehetőleg 2009 előtt szigorúan csökkenő pályára álljon;
2. a költségvetési szabályok fejlesztése és az államháztartás intézményi kereteinek megerősítése révén a költségvetés terén 2007-ben megtett első lépésekre építve fokozza a költségvetési ellenőrzést;
3. tartósan szorítsa vissza a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításának, illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors elfogadása és végrehajtása révén;
4. az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedésére való tekintettel a középtávú célkitűzések megvalósítása irányában tett megfelelő előrelépés, valamint a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtása révén fejlessze az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát."

Nem okozott meglepetést, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar konvergenciaprogramot. Veres János pénzügyminiszter már korábba jelezte, a program alapjában véve annyiban különbözik a szeptemberitől, hogy az akkor vállalt reformdöntések jó része azóta jogi formát öltött a kormány és a parlament döntései nyomán. "Nem változik az a makrogazdasági pálya, amelyet Magyarország kitűzött maga elé, és amelyet október 10-én az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa elfogadott és jóváhagyott" - mondta akkor a miniszter. 

A bizottság szerdán más országok programjait is megvizsgálta, köztük Lengyelországét. Utóbbi számára ajánlásokat is megfogalmazott, miután valamivel magasabbnak véli a deficitkilátásokat a Varsó által tervezettnél.