"Mindenekelőtt a 40 vállalati egységől álló Dunaferrből hozunk létre egy céget, egy irányítási struktúrát, illetve minden fejlesztésre váró területen gondoskodunk a munkaerő minőségének a javításáról"- érvelt a változtatások mellett Natalia Bashynska. A 2004-ben privatizált Dunaferr tulajdonosának kötelessége az ÁPV ZRt.-vel kötött szerződése szerint olyan átalakításokat végezni, amilyenek során nem sérülnek a cégen belüli foglalkoztatási érdekek. Ezt eddig oly annyira betartotta az ukrán társaság, hogy legalább 1600 ember elbocsátásához még joga is lenne jelenleg is, de nem ezt a racionalizálási utat választják.
A vezérigazgató-helyettes részletezte is, az általuk elképzelt integrációnak a termelés, az energetika és a logisztika területén kell megvalósulnia, mégpedig az év végéig. "Az energetikai terület jogi integrációjával már elkészültünk, június 30-ig fejeződik be a termelési, a harmadik negyedév végén pedig a logisztikai integráció" - tudtuk meg Natalia Bashynskától. Hozzátette, hogy valamennyi esetben a humánfunkció elengedhetetlen szerepet kap, s az együttműködésre épül. Ezt úgy fordítja a gyakorlat nyelvére a vezérigazgató-helyettes, hogy minden őket, az alkalmazottakat érintő szervezeti beavatkozást velük, az érintettekkel megbeszélt, lehetőleg közösen eldöntött módon hajtanak végre. Ezért aztán a vállalati átstrukturálást közvetlenül segítő kommunikációs rendszert fejlesztettek ki. Azért persze semmi sincs ingyen, a párbeszéd az ukránok szerint is összekapcsolódik bizonyos bérigényekkel, így új bérmegállapodást hoztak létre és döntöttek el a helyi szakszervezetekkel. A hosszú távú bérpolitika a szociális juttatásokról és az ösztönzőkről szól. "Meg kellett találnunk, s láthatóan sikerült is a menedzsmentnek, a dolgozóknak és a tulajdonosoknak az érdekközösségét, most már ilyen bérpolitikai megállapodások köttetnek éppen ezekben a napokban az egész Dunaferr területén" - számol be számok - összegek - nélkül sikerélményéről a vezérigazgató-helyettes. Ugyancsak nem tér ki a létszám - a leépítés - számszaki vonzatára, csak annyiról biztosít, hogy ahol érdemben csökkentenek, az az adminisztrációs terület, kivált, mert valóban összeolvasztottak párhuzamos cégegységeket, szervezeteket, s a 40 vállalatrészből egy szervezetet alakítottak ki.
A termelő területeken, termelésirányító és közvetlenül kiszolgáló szektorokban azzal számolhatnak a dunaújvárosiak, hogy a Dunaferr négy év alatt megduplázza a termelését, igaz, ehhez alapvetően technológiai beruházásokat hajt végre. "De nem takarításra, létszámcsökkentésre készülünk igazán, hanem felkészülünk a bővülő, igényesebb gyártásra" - üzeni így is a munkájukat féltő kohászoknak Natalia Bashynska, aki lelki szemeivel már iskolapadban, de legalábbis az átképzés, továbbképzés intézményeiben látja a Dunaferr dolgozóinak legjavát.
Azt ugyan nem tudtuk meg, hogy a térség munkaerőpiaci keresletét és kínálatát mennyire kell átértékelnie a kohászvállalat menedzsmentjének, de azt bizonyosan pro és kontra "jegyzik", hogy hosszú idő óta ismét komoly beruházások kezdődnek el a városban és térségében. A Dunaferr területén 125 milliárd forintot taksál a kohászat technológiai modernizációja, de karnyújtásnyira a vasműtől, szó szoros értelemben zöld mezős gyárépítés is elindul, a koreai gumiabroncs gyár kiszolgálásához nagyipari termelési kultúrához szokott emberek iránt lehet majd valós kereslet. Az bizonyos, hogy nagyon hamar elkészül Dunaújváros hídja is, s ezzel, ha nem is célirányosan képzett, de szabad és olcsó munkaerő is megjelenhet a Duna keleti partjáról a város gyáraiban. Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója mindenesetre a jelenlegi meglévő és elérhető szakember kínálattal elégedett, s mint ki is fejtette, az 500 millió eurós gigafejlesztést a szaktudás, a helyben rendelkezésre álló szakgárda az esetleges hiányával semmiképpen nem akadályozza: az átalakuló gyárhoz a szellemi, a humán átalakulásról a jelen feltételek között is képesek gondoskodni.
