Szeptemberben meglepően jól teljesített a magyar gazdaság, a KSH adatai szerint 1,7 százalékkal növekedett a III. negyedéves GDP 2012 hasonló időszakához képest, elsősorban az ipari termelésnek, a mezőgazdaságnak és a magához tért építőiparnak köszönhetően. Maga az ipari termelés szeptemberben 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés bővüléséhez elsősorban – és továbbra is – az autóipar, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok eladásainak növekedése járult hozzá.
A gazdaság szereplői azonban várhatóan csak fél füllel figyeltek oda a száraz gazdasági mutatókra, hiszen szeptemberben szinte új világ kezdődött, annyi változás lépett hatályba. Lejárt az online pénztárgép használatára kötelezett cégek számára a határidő, hogy beszerezzék az üzembe helyezési kódot; a kereskedőknek ezek után szeptember folyamán kellett megvásárolniuk vagy legalább rendelésüket leadniuk az online pénztárgépekre. Szeptemberben egyébként üzembe is helyezték az első pénztárgépet, ám a szakértők továbbra is azt hangoztatják, fizikai képtelenség a teljes átállás 2014 január elsejéig.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek 2013. szeptember 1-jén új eljárási rendet kellett bevezetnie, amely szigorúbb nyilatkozati kötelezettséget ró a pályázatot benyújtó potenciális kedvezményezettekre. Az adózási kérdések mellett az NFÜ a tulajdonosi szerkezetre is rákérdez a nyilatkozatokban. Hangsúlyozták: a mulasztások esetében kivétel nélkül megindítják az elállási folyamatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a vállalt tájékoztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban számukra megítélt támogatást.
Életbe lépett a gyógyszertárakra vonatkozó létszámrendelet is. Az új szabályozásnak megfelelően – amely öt külön kategóriába sorolja a gyógyszertárakat nyitvatartási idejük alapján – a patikák heti 40 óra nyitva tartási idő alatt egy gyógyszerészt, míg heti 70 óra felett már 4 gyógyszerészt és emellett 4 szakasszisztenst kötelesek foglalkoztatni. Ezenfelül, ha a gyógyszertárban beváltott havi vények átlaga meghaladja a háromezer darabot, akkor háromezer vényenként további egy gyógyszerész vagy szakasszisztens foglalkoztatására kötelezett a patika. Ez jelentős többletterhet jelent a gyógyszertárak számára, mivel a kötelező statisztikai jelentés alapján a 40 és 60 óra közötti nyitvatartási idejű gyógyszertárak (a patikák 42 százaléka) közül 228 gyógyszertárban csak egyetlen gyógyszerész van. A 60 óra feletti nyitvatartási idő esetében (amelybe a gyógyszertárak több mint egyharmada tartozik) pedig 44 gyógyszertár működik egyetlen gyógyszerésszel.
A frissen koncessziót nyert trafiktulajdonosoknak sem volt fenékig tejfel az élet, hiszen szeptember elsejétől naponta kötelező számukra az adatközlés. A kereskedőknek kormányrendeletben meghatározott formában kell teljesíteniük a készletükről és forgalmukról a törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségüket. Közben kiderült az is, hogy összesen 876, zömmel kistelepülésen nyilvánította eredménytelennek a dohánykereskedelmi koncesszió megnyitására kiírt pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A szaktárca közleménye szerint a pályázat azért vallott kudarcot több mint nyolcszáz esetben, mert a május 2-án (második körben) kiírt koncessziókra egyáltalán nem nyújtottak be pályázatot.
Szeptemberben köszöntött be a sárga taxik kora is: az életüket szabályozó rendelet értelmében minden taxis számára fix tarifát állapítottak meg, így mindegyik társaság és fuvarozó minden időben azt kell, hogy alkalmazza: 450 forintos alapdíjat, 280 forintos kilométerpénzt, várakozás esetén pedig 70 forintos percdíjat. Az egységes arculatú autókon még a taxistársaságok logójának kihelyezése is csak meghatározott helyen – az első ajtókon – engedélyezett, ám még ott is csak korlátozott terjedelemben. A szabályozás szerint csak egy területre, a hátsó lökhárítóra lesz lehetséges hirdetést elhelyezni.
Nemcsak a fuvarozóknak voltak problémái a sebbel-lobbal bevezetett útdíjjal, hanem Brüsszelnek is, mivel az Európai Bizottság szerint a rendszer nincs összhangban az uniós joggal. Véleményük szerint a 3,5 tonnánál nehezebb áruszállító járművek által fizetendő díj nincs összefüggésben az infrastruktúra költségeivel, márpedig az uniós szabályok értelmében a díjaknak csak az infrastruktúra költségeinek fedezésére lenne szabad szolgálniuk. Ezek a díjak a bizottsági megítélés szerint túl magasak, a díjszámítás módszertana pedig nem eléggé átlátható. Másodsorban azt tette szóvá a közlekedési biztos szóvivője, hogy a magyar hatóságok az uniós véleményezés előtt életbe léptették az útdíjrendszert, holott az uniós előírások előzetes értesítést követelnek meg, mégpedig hat hónappal a bevezetés előtt. Amennyiben a magyar hatóságok nem működnek együtt az Európai Bizottsággal, az kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen.
A hónap utolsó napján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az országgyűlésnek. Eszerint a kormány 2 százalékos növekedéssel, 2,9 százalékos hiánnyal és 2,4%-os inflációval számol 2014-re. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd forintos további biztonsági tartalék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét. Ellenzéki politikusok szerint a költségvetés legfeljebb néhány hónapig tartható, mivel túl magas államháztartási bevételekkel számol.