Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság. A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.

 A Fidesz kikerülné az AB-t

Az AB döntése után nem sokkal a Fidesz frakcióvezetője a 98 százalékos különadóról szóló törvény változatlan tartalommal való elfogadását javasolta a parlamentnek. Lázár János kezdeményezése szerint ugyanis úgy módosítanák az alkotmányt, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kikerülnének az Alkotmánybíróság hatásköréből. Eddig költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt egészítené ki a Fidesz a járulékokkal.

A javaslat másik érdekessége, hogy a jövőben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban sem lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni, ha az Országgyűlés elfogadja a fideszes kezdeményezést.