A szakértő szerint a kkv-k fejlesztésének legnagyobb nehézsége, hogy ez a szektor nem vesz részt az uniós pályázatokban: a Magyarországon bejegyzett és működő 400-450 ezer cégből 30-40 ezer pályázott az előző fejlesztési ciklusban, és ezek többnyire nagyvállalatok voltak.
Ugyanakkor az adatok szerint viszont a kkv-k többsége olyannyira a pályázatokból él, hogy szinte nincs is fejlesztés ezek nélkül. Nagy Márton, az MNB alelnöke nemrég éppen arról beszélt, hogy ideje lenne átállni ezekről a piaci finanszírozásra, mert "az a normális".
György László viszont a pályázati részvétel növelésének fontosságát hangsúlyozza, és véleménye szerint a változáshoz kevés, ha a pályázati kiírások változnak, a cégek gondolkodásának is alakulnia kell: feladatuk, hogy "ne csak a túlélésre játsszanak", merjenek előre gondolkozni, és el tudják képzelni, hogy külföldön is megállják a helyüket.
A kkv szektor részvétele kicsi az exportban, pedig vannak olyan cégek, amelyekben benne van a növekedés potenciálja - vélekedett. Hozzátette: ha egy magyar cég beszállítója is egy nemzetközi vállalatnak, általában csak azon a szinten, ahol a legkisebb a hozzáadott érték. A gazdaságpolitika forrást biztosít ahhoz, hogy a kkv-k stratégiát válthassanak, ugyanakkor a közepes vállalkozásokban meg kell legyen az igény, hogy a folyamataikat hozzáigazítsák a világgazdaság működésének folyamataihoz - hangsúlyozta. (Már lehet készülni az újabb export pályázatra!)
Hozzátette: a jelenlegi munkaerőhiány leküzdésének is az az egyik eszköze, ha a vállalkozást átalakítják: munkaintenzív helyett sokkal inkább tőke- és technológiaintenzívvé teszik.
