Kettős képet mutat a hazai uborka-termesztés. Míg a konzervuborka termesztése csökken, addig a hajtatott kígyóuborka-ágazat látványos fejlődésen ment keresztül, elsősorban a modern technológiai beruházásoknak és az intenzív termesztési rendszerek elterjedésének köszönhetően – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) pénteken megjelent közös körképéből.

A konzervuborka termesztése az elmúlt évben mintegy 330 hektáron zajlott Magyarországon, ami az előző évekhez képest enyhe csökkenés. A betakarított termésmennyiség is visszaesett: 2025-ben körülbelül 20 ezer tonna konzervuborkát takaríthattak be a gazdálkodók.

A hajtatott kígyóuborka-termesztés az elmúlt közel egy évtized egyik legsikeresebb kertészeti ágazatává vált Magyarországon. Az elmúlt nyolc évben a hajtatott felület gyakorlatilag megduplázódott, miközben a termésmennyiség mintegy két és félszeresére emelkedett. Jelenleg hozzávetőlegesen 150 hektáron zajlik hajtatott uborkatermesztés hazánkban, az ágazat éves termelése meghaladja az 50 ezer tonnát.

Jelentősen javult a hektáronkénti hozam. A hajtatott uborka-termesztésben ma már széles körben alkalmaznak biológiai növényvédelmet, amely csökkenti a növényvédőszer felhasználást és hozzájárul a fenntarthatóbb termeléshez – emelte ki az elemzés.

Kereslet szempontjából a nyári időszak kiemelkedő jelentőséggel bír, a termesztési körülmények ugyanakkor kedvezőtlenebbek, mivel a hosszan tartó nyári hőség fokozza a vírusfertőzések kockázatát, és gyengítheti a növények állapotát. Ezzel szemben az őszi termesztés során ugyan kisebb a termésátlag, de a növényállomány egészségi állapota általában kedvezőbb, ami stabilabb termesztési feltételeket biztosít – ismertette a NAK és a FruitVeB.