A nyomozás adatai szerint a főigazgató utasítására a NAV pénzügyőrei által megkezdett szemlét fel kellett függeszteni, mert a gépjárműveket, illetve az ukrán személyeket a TEK objektumába előállították. A TEK-nél készült jelentések szerint az előállítások lényegében 2 órán belül megszűntek, mert a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ukrán állampolgárokat a NAV részére átadták.
Hajdu János ugyanakkor tudomással bírt arról – folytatták –, hogy a jelentésekben foglaltakkal ellentétben a NAV az előállított személyeket nem vonja büntetőeljárás hatálya alá, hanem tanúként hallgatják ki őket, és a személyi szabadságuk felett tényleges rendelkezési jogot a NAV nem gyakorolt, továbbra is a TEK őrzésében maradtak.
A főigazgató azt is tudta, hogy a pénzügyőrök többször kérték, hogy az általuk tanúként már kihallgatott ukránokról vegyék le a bilincset, illetőleg azt is jelezték, hogy további eljárási cselekményt nem terveznek, azonban a személyi szabadságuktól való megfosztást a TEK főigazgatója továbbra is fenntartotta, annak ellenére, hogy azt a NAV – mint eljáró nyomozó szerv – nem korlátozta – állapították meg.
A TEK beosztottjai a főigazgató utasítására a pénzszállítást végző személyeket – eljárásjogi helyzetüket tekintve tanúkat – személyi szabadságuktól legalább kilenc órára – az idegenrendészeti eljárásban elrendelt előállításig – jogalap nélkül megfosztották. Mindezt a sértettek sanyargatásával hajtották végre, mert a bilincs kényszerítő eszközt – még az alvás idejére is – szükségtelenül, míg a látást akadályozó textilt a rendeltetésszerű használattól eltérően az emberi méltóságot sértő módon alkalmazták, amely ezáltal a fogvatartással szükségszerűen együtt járó testi, lelki szenvedésénél lényegesen nagyobb szenvedést okozott – ismertették.
