Románia példátlan fiskális kihívásokkal néz szembe: a választási év költekezési hulláma után drasztikus megszorításokra kényszerült a kormány, miközben az államháztartási hiány és az adósság szintje történelmi magasságba emelkedett. Bár néhány gazdasági mutató alapján úgy tűnhet, hogy Románia utolérte, vagy akár meg is előzte Magyarországot, a felszín alatt súlyos egyensúlytalanságok húzódnak meg. Az ország most rekordösszegű hitelfelvételekre és fájdalmas kiigazításokra kényszerül, miközben a befektetői bizalom megrendült, és a hitelminősítők is negatív értékeléssel fenyegetnek.

A látszólagos előzés

Kétségtelen, hogy néhány, kiragadott mutatóban kedvezőbb pozíciót ért el Románia Magyarországnál az elmúlt években. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt román GDP elérte az uniós átlag 79 százalékát, enyhén meghaladva a magyar 77 százalékos szintet. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) terén Románia 2022-ben megelőzte Magyarországot, tekintve, hogy ez az EU-s átlag 86 százaléka volt az országban, szemben a magyar 71 százalékos értékkel.

Ezek a kedvezőbbnek tűnő adatok azonban egy olyan időszakban születtek, amelyet jelentős költségvetési lazítás és választási célú költekezés jellemzett Romániában, amely már akkor is látható volt, hogy hosszú távon aláássa a gazdasági stabilitást.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által évente publikált Oeco-index további kontextust biztosít a régiós országok, köztük Románia és Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetének összehasonlító elemzéséhez. Az index összesen 25, a Világbank által közölt részmutatót foglal magában, amelyek az adott országok gazdasági, társadalmi és politikai rendszerét jellemzik. A Világbank által közölt legfrissebb, 2023-as adatokra építő legújabb adatsora szerint Románia az Európai Unió 27 tagállamának rangsorában továbbra is a 27. helyen állt, a 2022-es eredményén nem javítva, Magyarország ennél a jóval kedvezőbb 18. helyen szerepel. Ez a különbség az Oeco-index átfogó értékelése alapján Magyarország erősebb pozícióját jelzi az uniós összevetésben. Érdemes azonban szemügyre venni, hogy egészen pontosan mi is történt Romániában.

A kiadások megugrása

A 2024-es „szuperválasztási év” (európai parlamenti, önkormányzati, elnöki és parlamenti választások) komoly nyomást helyezett a román költségvetésre. A kormánykoalíció, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), jelentős kiadásnövelő intézkedéseket hozott. Januárban 13,8 százalékkal emelték az összes nyugdíjat, majd egy új nyugdíjtörvény értelmében 2024 szeptemberétől az átlagnyugdíj összességében 40 százalékkal emelkedett. Ezek az emelések részben az infláció hatásának ellensúlyozására történtek, ugyanakkor a 2023-ban mért, előző évhez képest 10,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést számottevően meghaladták.

Fenntartották továbbá a 2022-ben bevezetett „Sprijin pentru Romania” (Támogatás Romániának) segélycsomag egyes elemeit is, amely kéthavonta élelmiszer-utalványokat és félévente élelmiszercsomagokat biztosít a mintegy 2,5 millió jogosultnak. Emellett az állami alkalmazásban állók túlnyomó többsége, 1 millió közalkalmazott is évi 1600 lej értékű üdülési utalványban részesült. Ezek az intézkedések azonban tovább súlyosbították az amúgy is törékeny fiskális helyzetet, az állam kiadásai ezekre összesítve ~35 milliárd lejt tettek ki 2024-ben, amely összeg GDP-arányosan összemérhető volt Románia védelmi költésével az adott évben.

Aggasztó fiskális tendenciák

A választási költekezés következményei megmutatkoztak az államháztartási adatokban is. Románia 2020 óta az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása (EDP) alatt áll, és az Európai Bizottság 2024 júliusában megállapította, hogy Bukarest nem tett hatékony lépéseket a hiány csökkentésére. A költségvetési deficit mértéke aggasztó tendenciát mutat, ahogyan az alábbi grafikonon is látható: a 2019-es -4,3 százalékról 2020-ban -9,2 százalékra ugrott, majd a következő években is magasan maradt, 2024-ben -9,3 százalék lett értéke, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. Előzetes információk szerint 2025 első negyedévében az államháztartási hiány 22 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A magas államháztartási hiány a folyó fizetési mérleg szintén jelentős hiányával párosult az elmúlt években, így Románia ikerdeficitbe került.

A növekvő finanszírozási igények fedezésére Románia 2025-ben rekordösszegű devizakötvény-kibocsátásokra kényszerült, miközben a három nagy hitelminősítő továbbra is csak a „befektetésre ajánlott” kategória alsó szélén tartja nyilván az országot (BBB-/Baa3). Véleményük szerint ez a pozíció tovább romolhat, hiszen az S&P, a Fitch, és a Moody’s is „negatív kilátással” számol. A Bank of America elemzőinek várakozásai szerint 2025 augusztusára a Fitch leminősítheti Romániát a befektetésre nem ajánlott, „junk” kategóriába.

Bukarest a régió egyik legnagyobb devizaadósság-kibocsátója marad, az előző évi rekordot jelentő 18 milliárd eurós forrásbevonást követően az aktuális évre is mintegy 13 milliárd eurónyi célzott értékesítést tervez a nemzetközi piacokon.

A román állampapírok hozamfelárai a nemzetközi piacokon szintén tükrözik a befektetői aggodalmakat és az ország specifikus kockázatait. Az ország tízéves futamidejű kötvényei 7,5 százalék körüli hozamukkal az Európai Unió tagállamai között a legmagasabb kockázati prémiumot hordozzák a hasonló német állampapírokhoz képest. Az euróban denominált román kötvények mintegy 4,9 százalékos hozama több mint 280 bázispontos felárat jelent az úgynevezett mid-swap felett. Ez a felár a közép- és kelet-európai régióban az egyik legszélesebbnek számít, sőt, meghaladja egyes, Romániánál alacsonyabb hitelminősítéssel rendelkező, de az EU-n, illetve a NATO-n kívül lévő országok hasonló értékpapírjainak felárát is.

Az ország bruttó finanszírozási szükséglete eléri a 231 milliárd lejt, a 2025-re előrejelzett GDP 12 százalékát, amelynek több mint felét a hazai piacról, többek között lakossági állampapírok értékesítésével tervezi fedezni. Ugyanakkor a kötvények piaci teljesítménye nagyban függ attól, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók mennyire tudják meggyőzni a befektetőket fiskális terveik megalapozottságáról, a piaci bizalom teljes visszanyerése valószínűleg a további adóreformok végrehajtásától függ.

Ezzel párhuzamosan az államadósság is meredeken emelkedik, amint azt a következő grafikon is szemlélteti, bár az európai uniós átlagnál továbbra is kedvezőbb szinten van. A GDP-arányos ráta (az Eurostat módszertanával számítva) a 2019-es 35 százalékról 2024-re 54,8 százalékra nőtt, és a Fitch hitelminősítő előrejelzése szerint 2028-ra 65 százalék fölé emelkedhet. Románia történelmi okokból az EU egyik legalacsonyabb államadósságával rendelkezett az elmúlt időszakban, ám a költségvetés jelenlegi helyzetéből kiindulva hamarosan átlépi az Európai Unió stabilitási és növekedési paktumában lefektetett 60 százalékos korlátot, amely további szankciókat vonhat maga után.

A 2025-ös költségvetési kiigazítás

A fenntarthatatlan költségvetési pálya és a 2024. végére várható rendkívül magas hiány miatt a kormány – a választások után és a korábbi ígéretek ellenére – kénytelen volt átfogó megszorító intézkedéseket bejelenteni és elfogadni a 2025-ös évre. A becslések szerint a GDP mintegy 1 százalékát kitevő, 19 milliárd lejes deficitcsökkentést célzó csomag rendkívül széles körű.

A bevételeket többek között számos termék (energia, alkohol, dohány) jövedéki adójának emelésével, a vállalati osztalékadó növelésével (8 százalékról 10 százalékra), a mikrovállalkozások kedvezményes adózási küszöbének csökkentésével, valamint több ágazat (IT, építőipar, agrárium) adókedvezményeinek eltörlésével igyekeznek növelni. Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon is jelentős csökkentések történtek.

A nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek szintjét befagyasztották 2025 végéig, elmarad a tervezett nyugdíjindexálás. A közszférában dolgozókat további megszorítások is érintik, mint a túlórapénz megszüntetése, az üdülési támogatás felére csökkentése, és a pedagógusok egyéb juttatásainak karcsúsítása.

Alternatív gazdaságpolitikai javaslatok

A gazdasági nehézségek és a társadalmilag ellentmondásos megszorítások közepette új politikai alternatívák is megjelentek. George Simion, az AUR párt vezetője, aki az elnökválasztás 2025. május 4-i első fordulóját megnyerte, egy markánsan eltérő gazdasági programot vázolt fel. Ez a program éles kontrasztban áll a jelenlegi kormány megszorításaival, és többek között a munkabérek közterheinek csökkentését, a dolgozó nyugdíjasok adómentességét, valamint a kv-k nyereségadójának mérséklését ígéri.

Gazdasági szuverenitást célzó intézkedései között szerepel a profit külföldre vitelének megakadályozása, egy román szuverén befektetési alap létrehozása, a hazai termelési kapacitások fejlesztése és többségi részesedés megszerzése az OMV Petromban. Szociális intézkedésként a jelzáloghitelek kedvezményes refinanszírozását javasolja. Megkérdőjelezhető, hogy ezen ígéretek mennyire lennének finanszírozhatóak a jelenlegi költségvetési helyzetben.

Összegző gondolatok

Bár Románia egyes kiragadott makrogazdasági mutatókban, mint az egy főre jutó GDP vagy a tényleges egyéni fogyasztás, látszólag Magyarországtól kedvezőbb pozíciót ért el az elmúlt időszakban, a felszín mögött komoly gazdasági kihívások húzódnak. A román költségvetés már a 2024-es év előtt is törékeny helyzetben volt, amit a szuperválasztási év jelentős kiadásnövelő intézkedései tovább súlyosbítottak, drasztikusan rontva a fiskális helyzetet.

Az ennek következtében 2025-re kényszerűen bejelentett, széles társadalmi rétegeket érintő költségvetési kiigazító intézkedések egyértelműen rávilágítanak a korábbi gazdaságpolitika fenntarthatatlanságára. Ebben a helyzetben jelent meg George Simion és az AUR párt alternatív gazdasági programja, amely a jelenlegi megszorításokkal ellentétes ígéreteket tartalmaz. Ugyanakkor komoly kérdésként merül fel, hogy ezek az elképzelések milyen mértékben lennének finanszírozhatóak a jelenlegi, súlyosan eladósodott költségvetési keretek között, és vajon reális megoldást kínálnak-e az ország mélyen gyökerező strukturális problémáira. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)