Sikertörténet válsággal fűszerezve

Olyan válságokat, mint a jelenlegi euroövezeti krízis - s azt nem lehet kizárni, hogy egyszer ismét bekövetkezik még egy ilyen válság - csak egy erős, döntéshozatali hatáskörrel és pénzeszközökkel rendelkező központi intézmény tud kezelni - számolt be az MTI tudósítója Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az alpbachi Európa Fórumon szeptember 1-jén elhangzott előadásának egyik megállapításáról. A beszámoló szerint a magyar jegybankelnök úgy vélekedett: az euroövezet számára „nincs visszaút, csak előre lehet haladni".

Westerwelle az euróról

Guido Westerwelle német külügyminiszter szeptember 2-ai egynapos hivatalos pozsonyi látogatásán azt követően, hogy vendéglátójával, Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszterrel tárgyalt, kijelentette: „Szükségünk van a kemény valutára, de a kemény valutát csak azzal tudjuk elérni, hogy versenyképesek és fegyelmezettek leszünk”. A német diplomácia vezetője szerint Európának stabilitásra és fegyelemre van szüksége, hogy sikeresen megbirkózzon az euroövezet pénzügyi problémáival, számolt be minderről az MTI.

Bizonyos országokban folytatott gazdaság- és költségvetési politikák kudarca a mostani euroövezeti válság, nem a közös valutáé. Tíz év árstabilitás mutatja, hogy az euró sikertörténet - mondta többek között Simor András magyar jegybankelnök a Tirolban rendezett nemzetközi konferencián. (Európában hitelből finanszírozták a mentőcsomagokat, és a költségvetési fegyelem fellazításával teremtettek forrást a túléléshez, az addigi gazdasági struktúra fenntartásához.)

Az MNB elnöke szerint a válság ugyanakkor feltárt bizonyos intézményi és politikai gyengeségeket az euroövezetben és az EU-ban is. Az egyik tanulság, hogy a szabályok megléte önmagában nem jelenti azt, hogy be is tartják azokat. Ezért a szabályok betartásának kikényszerítése érdekében szükség van egy erős, központi intézményre az euroövezetben.

A görög adósságválságra utalva Simor András azt mondta, hogy ha olyan államok, mint Németország és Franciaország, az elmúlt évtized közepén következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatták a szabályokat, akkor nem lehet hibáztatni a kisebb országokat, ha azt gondolják, talán ők is megtehetik ugyanezt. Simor András kifejtette: a Magyarországhoz hasonló közép- és kelet-európai országok számára nem az a kérdés, hogy csatlakozzanak-e az euroövezethez, hanem az, hogy mikor tegyék ezt. Az MNB elnöke szerint ezekben az országokban - ahol az adósság fele devizában van - a kérdés az, hogy mikor felkészültek arra, hogy hatékonyan helyt álljanak a versenyben az euroövezetben.

Simosr András MNB-elnök.
Fotó: archív

Eurokötvények

A magyar jegybankelnök szerint jelenleg politikailag „nem reális", hogy az államok kizárólag eurokötvényeket bocsássanak ki, mert ehhez teljes pénzügyi unióra lenne szükség. Hozzátette: nem hiszi, hogy az eurózóna készen állna erre. Kifejtette: az eurokötvény-kibocsátásra a másik lehetőség az, hogy az Európai Bizottság felhatalmazást kapjon egy pénzügyi stabilitási alap létrehozására válság esetére. Hozzátette: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenleg is kibocsát kötvényeket uniós garanciával.