A sharing economy, más néven a megosztás gazdasága, aminek még rendes magyar neve sincsen, egy fajta teremtő rombolás révén forgat fel teljes iparágakat – mondta a Piac & Profit által szervezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján Kőszegi Árpád, a PwC Magyarország menedzsere.
A megosztás gazdaságának jelenségével foglalkozó szakember szerint a változás mögött négy fő mozgatórugó fedezhető fel. Az első helyen a digitalizáció áll, a technológia fejlődésével és a digitális forradalomnak köszönhetően ugyanis számos igény azonnal (on demand módon) kielégíthetővé vált, a rendszerek pedig azonnal és könnyen skálázhatóvá váltak. (Ez egyébként a mai gazdaság egyik kulcsszava, az Apple vezére szerint.)
Fontos mozgatórugója az átalakulásnak a tulajdonláshoz való racionálisabb hozzáállás megjelenése. Felmérések szerint egy átlagos amerikai háztartásban 1 millió forintnak megfelelő nem használt dolog porosodik, mondta a szakértő – a racionalizálódás része, hogy felmerült ezek megosztása. Szintén gondolkodásmódbeli változás, ami hozzájárulhatott a megosztás gazdaságának kialakulásához, hogy a tranzakció központú gondolkodás helyett egyre inkább az élmény központú gondolkodás nyert teret a fejekben. Végül, de nem utolsó sorban természetesen fontos szerepe van ebben az átalakulásban is a globalizációnak, annak, hogy bármikor bármi elérhető, illetve az urbanizáció erősödésének – mondta a PwC szakembere.
Jelent-e tényleges fenyegetést a hagyományos iparágakra?
A sharing economy lényege, hogy emberek, cégek segítségével megosztják egymással kihasználatlan erőforrásaikat, bizalmi alapon, közösségi megközelítéssel és tekintettel a fenntarthatósága. Vagyis, ha jól figyelünk látható, hogy a megosztás gazdasága reagál számos olyan „buzzwordre”, ami meghatározza a mai diskurzust. (Ugyanakkor van, aki szerint a kapitalizmus legvadabb korszakát hozza vissza.)
De mennyire jelent a sharing economy tényleges veszélyt a hagyományos iparágakban működő vállalkozásokra? Nos, ha azt nézzük, hogy pár év alatt, mekkorára nőttek a megosztás gazdaságának vezető cégei, eléggé. Az Uber jelenlegi cégértéke 62 milliárd usd, az Airbnb 25 milliárd USD – ez nagyjából a legnagyobb magyar vállalatok piaci értékének tízszerese – mondta a szakértő.
Mindent letarolnak majd? Nem biztos. Mivel bár a bennük rejlő potenciál nagy, valójában 1000, a sharing economy területén próbálkozó cégből általában csak egynek sikerül ez a hatalmas áttörés. Hasonlóan a startupokhoz, rengeteget beszélünk róla, rengetegen próbálkoznak, de csak nagyon kevesek lesznek tényleg sikeresek a piacon – mondta Kőszegi Árpád.
Megszoksz vagy megszöksz
A sharing economy komplex jelenség, ami számos területen vet fel kérdéseket. A jog, adózás területe mellett nyilván verseny szempontból is lehet aggályos – hiszen jogosak azok a kifogások, hogy azonos piacon versenyző cégekre miért vonatkoznak adott esetben eltérő szabályok –, de például a munkavállalók biztonsága szempontjából is. Ugyanakkor a megosztás gazdaságának akár szélesebb körű pozitív társadalmi hatása is lehet – mondta a szakember.
Az Airbnb például, bár valóban kiszorított helyi lakosokat számos város belvárosi negyedeiből bérlőként, ugyanakkor sokaknak éppen ez segít abban, hogy ki tudják fizetni saját bérelt lakásukat. Az Uber hatására pedig például sok helyen csökkent az ittas vezetésből, vagy vezetés közbeni smsezésből eredő balesetek száma.
Nincs tökéletes megoldás, ugyanakkor az EU a témával kapcsolatban kiadott friss iránymutatása is azt hangsúlyozza, hogy az innováció támogatandó, ne próbáljuk megállítani. Az Unió is elismeri emellett, hogy komoly gond a szabályozás széttöredezettsége, ami csorbítja az egyenlő esélyeket. (Ld. keretes írásunkat.)
Ami biztos, hogy ez a jelenség terjed. Amit lehet, azt digitalizálni és automatizálni fogunk. Hogy milyen lehetséges válaszokat adhatnak a cégek a PwC szerint, arról itt olvashat bővebben.
Az autógyártók egyre inkább mobilitási szolgáltatóként igyekeznek újrapozicionálni magukat. Erre rengeteg megosztás alapú üzlet is épül, az Uber mellett bicikli megosztás, parkolóhely megosztás, on demand, rövid távú autóbérlés, de szállíttatók és szállítók azonnali összekötésére is van már példa.Egyre több, a hagyományos iparágból érkező cég is alakít ki magának sharing economy lábat, például rövid távú autóbérlési szolgáltatással. Egy magyar taxitársaság is csinált magának az Uber-hez hasonló applikációt, amivel most jelentős piaci részesedés növekedést tudtak elérni .
2. Kiskereskedelmi és fogyasztói javak
A ruháktól a maradék ételek megosztásán át rengeteg területen megjelent itt a megosztás gazdasága. Kiváló példa, hogy egy szerszámgépeket árusító cég is be tudott kapcsolódni, előfizetési díjért szükség szerint használatot és karbantartást kínál olyan gépekhez, amelyek egy átlagos háztartásban ritkán kellenek, a Walmart pedig például olyan házhoz szállítási rendszert vezetett be, ahol a vásárlók meghatározott díjért kiszállíthatják mások rendelését – win-win helyzet.
3. Turisztika és szállodaipar
Bár a legtöbb szó az Airbnb-ről esik a megosztás gazdasága turisztikai területén, de emellett a couchsurfing (vagyis az, hogy ingyenesen befogadunk valakit aludni a kanapénkra), a home exchange (vagyis, hogy lakást-házat cserélhetünk néhány hétre valakivel, így jutva ingyen szálláshoz a vágyott helyen) is jellemző, de megosztanak irodákat, raktárakat is világszerte.
