Hogy alakul majd a gabonatermelés?

A következő évtizedben a globális gabonakibocsátás bővülésének mintegy 85 százaléka származhat a növekvő hozamokból – vagyis a magasabb erőforráshasználatból, a termelési technológiába való befektetésekből és jobb termesztési módszerekből. További 10 százalék jön az évi többszörös betakarításból és csupán 5 százalék az újabb földek művelésbe vonásából.  Európában a mezőgazdasági célú földhasználat tovább zsugorodik, míg a termelékenységi mutatók nőnek, főleg a búza, szemestermények és az olajos magvak esetében. 2024-re az akvakultúra jelentősége meghaladja a halászatét, ezzel a legfontosabb halforrás lesz világszerte. Az állattenyésztés várhatóan 14 százalékkal bővül, nagyobb mértékben, mint az állatállomány számszerű növekedése.

Az OECD-FAO előrejelzés kihangsúlyozza a termelékenyebb, ellenállóbb és fentarthatóbb élelmezési rendszerek kialakításának szükségességét. A koronavíruson túl, vándorsáska pusztít Kelet-Afrikában és Ázsiában, terjed az afrikai sertéspestis, és nem szűnnek az időjárási szélsőségek és a kereskedelmi feszültségek a legnagyobb országok között. Az élelmiszer-ellátási rendszereknek alkalmazkodniuk kell a változó étrendhez és fogyasztói preferenciákhoz és kihasználni a digitális innovációt az agrár-élelmiszeripari ellátási láncokban.

Amennyiben marad a jelenlegi politikai és technológiai környezet, a mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátás várhatóan 0,5 százalékkal nő éves szinten, előrevetítve a szektor szén-dioxid-intenzitásának csökkenését. A növekedes 80 százalékért az állattartás felel. További lépések nélkül ez a lassulás nem következik be és a mezőgazdaságban rejlő potenciál a párizsi egyezmény megvalósításának támogatására kiaknázatlan marad.