37 százalékkal csökkent az épületek építésére megkötött új szerződések volumene, ami elérte a 196 milliárd forintot, a szerződésállomány pedig 1240 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 10,9 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 11,1 százalékos csökkenés után 152 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra, az állomány pedig 2010 milliárd forint volt, ami 10,4 százalékos éves volumennövekedést jelent. Az első hat hónapban 7 százalékkal bővült az építőipari termelés.
A második negyedévben érezhetően megtört az építőipar növekedési trendje, az átlagos éves növekedés 0,8 százalékra lassult az első negyedévi 18 százalék után, míg negyedéves alapon 5,5 százalékkal csökkent. Eközben a problémákat jelzi, hogy a drágulás is igen erőteljes. Elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt 2022 II. negyedévben 25 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 7,6 százalékkal. Az építőipar alapvető problémája továbbra is az anyagellátás kiszámíthatatlansága, az akut munkaerőhiány, kapacitáshiány és az áremelkedési problémák. Jelenlegi várakozásunk szerint idén közel 7 százalékos lehet az iparág növekedése, a folyamatban lévő lakossági építkezési és felújítási megrendeléstömeg még elegendő volument biztosít, amit a háztartások energetikai (napelem, hőszivattyú, hőszigetelés stb.) beruházásai is támogathatnak. Azonban az alapanyag ellátás problémai, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen már az idei második negyedévtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban. Az ipari célú üzemépítések az óriási működő tőke báramlásnak és hatalmas gyárépítéseknek köszönhetően még akár érdemben gyorsulhatnak is, míg a logisztikai és raktárépítések, irodaépítések, valamint más kereskedelmi célú építkezések is stabilan erősek maradhatnak. (Suppan Gergely)
