Mintegy háromezer pályázat érkezett be az - önkormányzatok és non-profit szervezetek csatlakozás utáni gyors forrásszerzését segítő- Pályázat Előkészítő Alaphoz (PEA) a májusban lezárult befogadási periódus alatt. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy képes lesz-e Magyarország a rendelkezésre álló keretet teljes mértékben kihasználni, az egyes kudarcok nem fogják-e elbátortalanítania a pályázókat? Bár az első expressz már elment, a támogatások rendszere egy „ forgalmas pályaudvar” –bátorítja a lemaradókat Heil Péter, a PEA és a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalának elnökhelyettese. Az említett számadatot az előadó „jó jelnek” minősíti, de felhívja a figyelmet, hogy ez korántsem megnyugtató - a források rendszere sokkal több pályázatot is elbír. Jelenleg évente 60 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére, ami a csatlakozás több mint háromszorosára, 200 milliárd forintra fog gyarapodni. 2006-ra – azaz a jelenlegi EU-s költségvetési ciklus végére – mintegy 300 milliárd forintnyi összeget lehet majd a Strukturális Alapok forrásaiból megpályázni. Azt követően az Uniós fejlesztési politika valószínűleg változni fog a bővüléssel együtt járó többletbefizetésektől ódzkodó tagállamok nyomására, ám radikális változás nem várható.

„Az Unió jelenléte fontos szereplője lesz a magyarországi fejlesztési politikának”- hangsúlyozta Heil Péter – a közösségi támogatások „piaca” bővülni, a verseny éleződni fog úgy a köz- mint a magánszféra számára. Ezért az elsősorban a nehéz helyzetben levő, azaz az előadó szerint a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországon kívüli mindegyik régiót megcélzó állami támogatás a hazánkban tapasztalt igen nagy fejlettségbeli különbségeket kívánja mérsékelni. A gazdasági és szociális kohézió megvalósítása a kormányzat kiemelt figyelmét élvezi, de ehhez a helyi önkormányzatok szerves együttműködése is szükségeltetik. Az illetékes köztisztviselőknek egyrészt kötelességük a fejlesztés érdekében mindent megtenni, másrészt – a közmegítélés szempontjából – meg is éri – hangoztatja a kormányzat véleményét PEA elnökhelyettese.

Pályázatot készíteni köztudottan nem könnyű feladat, viszont minél több projektbe kapcsolódnak be a pályázók, annál nagyobb esélyük van a támogatások megszerzésére. A PEA is ezt a tanulási, tapasztalatszerzési gyakorlatot szorgalmazza. Az projekt-elbíráló testületek szemei előtt kulcsszempontokként az ötlet, a beruházás fenntarthatósága, életképessége és megfelelő mérete szerepelnek. A megtérülés nélküli projektek helyett a munkahelyteremtő programokat részesítik előnyben. A kapacitás kérdése – több önkormányzat összefogását jelentő - az ún. fejlesztési társaság létrehozásával sok esetben megoldható, például olyan - több települést szolgáló – létesítményekkel, mint a szennyvíztisztító vagy hulladéktároló. Sajnálatos módon, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeményező készség hiánya – mint nemzeti sajátosság – a fenti lehetőséget sem kímélte.

A Pályázat Előkészítő Alap ötlete 2001-ben fogalmazódott meg azzal a célkitűzéssel, hogy legalább 150 infrastrukturális és 500 humán – oktatási, képzési – program támogatását biztosítsa. Heil Péter biztosított arról, hogy a PEA-hoz beérkezett pályázatok elbírálása kizárólag technikai kritériumok alapján történik, sem lobbizásnak, sem zárt ajtók mögött zajló alkudozásnak nincs helye, a rendszer „ellenőrizhető és igazságos”. Az eddig benyújtott – és megfelelőnek ítélt – projekteket 2004 első felében adják át a Strukturális Alapoknak, így – legjobb esetben - a nyerő pályázatokra nyújtott támogatásoknak kora ősszel meg kell érkezniük. A májusban lezárult hullámból kimaradt önkormányzatokon a PEA és a kormányzat továbbra is foglalkozni fog – hangsúlyozta az előadó – a legfontosabb tanácsként a Nemzeti Fejlesztési Terv áttanulmányozását, és a helyi fejlesztési célok és lehetőségek összevetését fogalmazta meg.


(n.t.)