2022-ben átlagosan 16,8 százalékkal, 2023-ban átlagosan 10,9 százalékkal fognak emelkedni a bérek Magyarországon. A versenyszférán belüli béremelkedést elsősorban a munkaerőhiány, az infláció és az év eleji minimálbér-emelések hajtják. Amennyiben a lakossági inflációs várakozások tovább emelkednek, az ár-bér spirál megfékezése érdekében a kormányzat és a jegybank lépéskényszerbe fog kerülni.
Előrejelzésünket számos nehezen kiszámítható kockázat övezi. A kockázatok szinte mindegyike a gyengébb növekedés és magasabb infláció irányába mutat. A legfontosabb módosító tényező a gázárak, illetve tágabban az energiapiaci helyzet alakulása, de csaknem ekkora súllyal változtathatja az ország gazdasági kilátásait az uniós források körüli megegyezés elmaradása vagy jelentős elhúzódása. További fontos tényező egy esetleges európai recesszió, amely az exporton keresztül rontaná a növekedési kilátásokat.
Összességében a magyar gazdaság egyensúlyi növekedését egyre jobban a külső tényezők határozzák meg, amihez a magyar gazdaság szereplői csak gondos tervezés, rugalmas reakcióképesség és az ezek által lehetővé tett hatékony kockázatkezelés segítségével alkalmazkodhatnak megfelelően.
