Fotó: ec.europa.eu
Kedden strasbourgi ülésén az Európai Bizottság elfogadta azt a jelentést, amely - a tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében - áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.
Az első fázis
A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum szerint tizenkét EU-tagország, Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia esetében indokolt a mélyebb vizsgálódás - közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke kedden Strasbourgban. A bizottság Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást. Görögország, Írország, Portugália és Románia, mint az EU és az IMF feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának kedvezményezettjei, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak, így őket nem vizsgálta a bizottság.
Magyarországról szólva a jelentés megállapította, hogy „nagy egyensúlyhiányok éles kiigazítása történt meg", ugyanakkor „továbbra is magas az eladósodottság szintje, különösen a közszférában, de a magánszektorban is". Magyarország külső eladósodottsága az uniós végrehajtó testület szerint a legmagasabb szinten van az EU-n belül.
A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás (macroeconomic imbalance procedure, MIP) során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő Tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet köteles készíteni. A Tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. A MIP kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely 10 makrogazdasági mutató - mint például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, valamint a különböző javak árszínvonalának „buborékszerű" duzzadása - alapján és az azokhoz tartozó közgazdasági gyorsértékelés segítségével állapítja meg, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyes mértékben sérülékenyek, vagyis mely országok esetében van szükség alaposabb közgazdasági elemzésre az új makrogazdasági egyensúlytalansági felügyeleti mechanizmus keretében. Az elemzés célja, hogy kiderüljön, valóban fennáll-e túlzott egyensúlytalanság az adott országban.
Az NGM a múltban keresi a választ
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált az Európai Bizottság makrogazdasági jelentésére, amelyben a tárca leszögezi: a kormánynak kezdetektől fogva célja a magas államadósság és a magánszektor devizaadósságának csökkentése, ezt szolgálják a Széll Kálmán Terv strukturális kiadáscsökkentő intézkedései és a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó lépések. Magyarország esetében a 10 indikátor közül csupán kettő jelzett egyensúlytalansági problémát, az államadósságot és a nettó befektetési pozíciót mérő mutatók haladták meg a határértékeket. Ezeken túl a bizottság figyelembe vette a külső adósság magas szintjét és annak devizális szerkezetét is. A tárca szerint mindezen mutatók állományi jellegűek, ami azt jelenti, hogy a múltban hosszú időszakon keresztül alakultak ki a magas, határértéket meghaladó értékek - áll a közleményben.
