Kiderül a dokumentumból az is, hogy az uniós lakosság 7 százaléka nem tudta rendesen fizetni lakásának közüzemi számláit, 3 százaléka pedig a lakbért vagy a lakás törlesztő részletét. Ami a váratlan kiadások megengedhetőségét illeti, e tekintetben Lettországban és Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet: a lakosság 63 százaléka élt olyan háztartásban, ahol ez gondot okozott. A skála pozitív végén két ország szerepel kézenfekvő módon - Svédország 18 és Dánia 19 százalékkal -, egy pedig némiképp meglepő módon: Portugália 20 százalékkal.
A közüzemi számlák kifizetése Magyarországon okozott a legtöbbeknek nehézséget: a lakosság 18 százaléka élt ilyen háztartásban. A sorrendben ezután Lengyelország (17 százalék) és Görögország (16 százalék) következett. A lakbérrel vagy a törlesztőrészlettel való elmaradás tekintetében a görögök álltak a legrosszabbul, a lakosság 7 százalékának érintettségével, őket pedig a franciák és a ciprusiak követték, 6 százalékkal. Magyarországon ez az arány 3 százalék volt 2007-ben, tehát megegyezett az uniós átlaggal.
2007-ben az uniós lakosság 80 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek volt autója. A fennmaradó 20 százalékon belül nagyjából fele-fele arányban voltak olyanok, akik ezt nem engedhették meg maguknak, illetve akiknek más okból nem volt autójuk. Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának az autóvásárlást, Romániában volt a legmagasabb, 56 százalék. A sorrendben ezután Lettország és Szlovákia után Magyarország következik, 23 százalékkal.
Ugyanabban az évben az uniós lakosság 68 százaléka élt olyan háztartásban, amelyben volt számítógép, 9 százalék pedig olyanban, ahol azért nem volt, mert nem engedhették meg maguknak. Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának a számítógépet, Romániában 43 százalékot, Magyarországon 16 százalékot, míg Dániában, Luxemburgban, Hollandiában és Svédországban 2 százalékot tett ki.
