Rengeteg magyar egy hónapig húzná ki, ha beütne a krach

Bár a középkorúak átlagosan hét hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, 33 százalékuk csupán egy hónapig tudná fenntartani magát, ha nem lenne bevétele – közölte a K&H a biztos jövő kutatás eredményei alapján, amely az öngondoskodás fontosságára is felhívja a figyelmet. A felmérés szerint a nők és a vidéken élők között magasabb a kiszolgáltatottak aránya. Ugyanakkor növekszik azok száma, akik legalább hat hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.

A szakember kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan növekedett azoknak az aránya, akik hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Az idei második negyedévben a megkérdezettek 43 százaléka volt abban a helyzetben, hogy legalább hat hónapon át képes lenne fenntartani magát a megtakarításaiból, ha nem lenne egyéb bevétele. Ez az érték növekedést mutat az előző évekhez képest, 2018 és 2023 között ugyanis 33-41 százalék közötti eredmények születtek. A tendencia a lakosság pénzügyi stabilitásának enyhe javulását tükrözi.

“Ebben szerepet játszhat, hogy az idén jelentősen emelkedtek az átlagbérek, egyúttal a csökkenő infláció miatt a reálbérek is növekedést mutattak” – tette hozzá a Székely Pálma.

Vannak további különbségek is

A kutatás adatai alapján az is egyértelműen megfigyelhető, hogy a nők nagyobb arányban találhatók a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők között: 41 százalékuk mondta azt, hogy mindössze egy hónapra elegendő a tartaléka, miközben a férfiak esetében 26 százalékos az arány. Ez az adat részben utal a nemek közötti fizetési különbségekre is: a hivatalos adatok szerint az idei első félévben a nők kedvezmények nélkül számolt átlagos nettó bére havonta alig lépte túl a 389 ezer forintot, ugyanakkor a férfiak majdnem 455 ezer forinttal szerepelnek ebben a statisztikában.

Regionális szinten is jelentős eltérések mutatkoznak. A fővárosban élőknek mindössze 22 százalékára igaz, hogy egy hónapig tudna csak megélni a megtakarításából, miközben a többi országrészben élők esetében 27-42 százalékos ez az érték, a kisebb városokban és községekben lakók esetében pedig 38 és 44 százalékos. “Ezek a számok a főváros és a vidék között meglévő gazdasági egyenlőtlenségeket tükrözik” – fogalmazott Székely Pálma. Magyarázatként közölte, hogy az idei első félévben a budapestiek nettó átlagbére meghaladta az 512 ezer forintot, szemben a 422 ezer forintos országos átlaggal. Utóbbinál a főváros mellett mindössze a Győr-Moson-Sopron vármegyére vonatkozó 453 ezer forintos nettó átlagbér volt magasabb. A többi vármegyét alacsonyabb, 308-420 ezer forint jellemezte.

Véleményvezér

A lengyel miniszterelnök szerint az orosz titkosszolgálat üzemeltethette a globális luxus bordélyhálózatot

A lengyel miniszterelnök szerint az orosz titkosszolgálat üzemeltethette a globális luxus bordélyhálózatot 

A csinos hölgyek képesek megbolondítani a politikusokat.
Életveszélyesen megfenyegették Magyar Pétert

Életveszélyesen megfenyegették Magyar Pétert 

Megy a gyűlölet a választási kampányban.
Az adócsökkentés kormánya brutális adókat dobott az önkormányzatok nyakába

Az adócsökkentés kormánya brutális adókat dobott az önkormányzatok nyakába 

Budapest mellett Szeged is szenved a kormányzati sarcoktól.
Trumpot figyelmeztették a választók

Trumpot figyelmeztették a választók 

Össze kellene kapnia magát Trumpnak.
Új kutatás: a Fidesz lemaradása minden eddiginél nagyobb

Új kutatás: a Fidesz lemaradása minden eddiginél nagyobb 

A biztos szavazóknál már 17 pont a különbség. 
Még olcsóbb lesz Ausztriába menni vásárolni

Még olcsóbb lesz Ausztriába menni vásárolni 

Ausztria a felére csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo