Rengeteg magyar egy hónapig húzná ki, ha beütne a krach

Bár a középkorúak átlagosan hét hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, 33 százalékuk csupán egy hónapig tudná fenntartani magát, ha nem lenne bevétele – közölte a K&H a biztos jövő kutatás eredményei alapján, amely az öngondoskodás fontosságára is felhívja a figyelmet. A felmérés szerint a nők és a vidéken élők között magasabb a kiszolgáltatottak aránya. Ugyanakkor növekszik azok száma, akik legalább hat hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.

A szakember kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan növekedett azoknak az aránya, akik hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Az idei második negyedévben a megkérdezettek 43 százaléka volt abban a helyzetben, hogy legalább hat hónapon át képes lenne fenntartani magát a megtakarításaiból, ha nem lenne egyéb bevétele. Ez az érték növekedést mutat az előző évekhez képest, 2018 és 2023 között ugyanis 33-41 százalék közötti eredmények születtek. A tendencia a lakosság pénzügyi stabilitásának enyhe javulását tükrözi.

“Ebben szerepet játszhat, hogy az idén jelentősen emelkedtek az átlagbérek, egyúttal a csökkenő infláció miatt a reálbérek is növekedést mutattak” – tette hozzá a Székely Pálma.

Vannak további különbségek is

A kutatás adatai alapján az is egyértelműen megfigyelhető, hogy a nők nagyobb arányban találhatók a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők között: 41 százalékuk mondta azt, hogy mindössze egy hónapra elegendő a tartaléka, miközben a férfiak esetében 26 százalékos az arány. Ez az adat részben utal a nemek közötti fizetési különbségekre is: a hivatalos adatok szerint az idei első félévben a nők kedvezmények nélkül számolt átlagos nettó bére havonta alig lépte túl a 389 ezer forintot, ugyanakkor a férfiak majdnem 455 ezer forinttal szerepelnek ebben a statisztikában.

Regionális szinten is jelentős eltérések mutatkoznak. A fővárosban élőknek mindössze 22 százalékára igaz, hogy egy hónapig tudna csak megélni a megtakarításából, miközben a többi országrészben élők esetében 27-42 százalékos ez az érték, a kisebb városokban és községekben lakók esetében pedig 38 és 44 százalékos. “Ezek a számok a főváros és a vidék között meglévő gazdasági egyenlőtlenségeket tükrözik” – fogalmazott Székely Pálma. Magyarázatként közölte, hogy az idei első félévben a budapestiek nettó átlagbére meghaladta az 512 ezer forintot, szemben a 422 ezer forintos országos átlaggal. Utóbbinál a főváros mellett mindössze a Győr-Moson-Sopron vármegyére vonatkozó 453 ezer forintos nettó átlagbér volt magasabb. A többi vármegyét alacsonyabb, 308-420 ezer forint jellemezte.

Véleményvezér

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa 

Érdemes újragondolni előítéleteinket.
Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa

Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa 

Félárbócon Amerika zászlaja.
Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek 

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.
Kormányváltó a hangulat Magyarországon

Kormányváltó a hangulat Magyarországon 

Rosszul áll a Fidesz szénája.
A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo