Valamennyi hazai életbiztosítás teljes költségmutatója (TKM) tavaly az MNB ajánlásában megfogalmazott limit alatt volt. Ezzel együtt a TKM-ek az emelkedő hozamkörnyezet hatására nőttek.
Kockázatok mellett stabilak maradtak az önkéntes pénztárak is. A szektor portfóliónak kötvényleértékelődése nyomán tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlák egyenlege bő 100 milliárd forinttal apadt, s 1 598 milliárd forint lett. Ezt az is befolyásolta, hogy a tagi kifizetések – főként az egyösszegű nyugdíjszolgáltatások és a kilépések miatt – 31,9 százalékkal voltak magasabbak tavaly, mint egy évvel korábban. Bár a szektor negatív hozammal zárt 2022-ben, a tavalyi IV. negyedévében elindult pozitív hozamtrend 2023 I. negyedévében is folytatódott. 2022-ben 117 milliárd forintra nőtt a fedezeti tartalékon jóváírt tagdíjbefizetések összege, ám (miközben a kiáramlás kockázata rövid távon várhatóan nem csökken) az emelkedő megélhetési költségek miatt a hosszú távú megtakarítási hajlandóság csökkenhet. Bár az önkéntes nyugdíjpénztárak működési eredménye veszteségbe fordult tavaly, szektorszinten megfelelő a tartalékszint.
A pénzpiaci és biztosítási közvetítőknél tovább folytatódott a konszolidáció, elsősorban az előbbi piacon csökkent a tevékenységet végző természetes személyek száma. A közvetített szerződések darabszáma és értéke is nőtt az egy évvel korábbival összevetve.
A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege tavaly 15 százalékkal bővült, továbbra is a vállalati szektor a fő ügyfélkör. Az ügyfelekkel szembeni követelésállomány növekedése 2022-ben döntően a hitel- és pénzkölcsönnyújtásnak, illetve a pénzügyi lízingnek volt köszönhető, míg a work-out tevékenység stagnált. A szektor követelésállománya továbbra is erősen koncentrált: az intézmények 15 százalékánál van a teljes követelésállomány 86 százaléka. A saját tőke növekedése ellenére a szektor eredménytermelő képessége tavaly csökkent, részben az először 2022-ben felszámított extraprofitadó miatt.
