Teljesen különlegesen viselkedik az európai gázárpiac. A legmagasabb árat augusztus 26-án érte el a földgáz, amikor 350 euró körüli árat kellett fizetni egyetlen megawattóráért.
Aztán szinte megállíthatatlanul elindult lefelé a gázára. A szakértők akkor azt jósolták, hogy 200-250 euróig tart majd a csúszda. Vélhetőleg ennek az áresésnek a megakadályozás volt Putyin célja, amikor szeptember első napjaiban mondvacsinált problémákra hivatkozva bejelentette, hogy teljesen elzárja az Északi Áramlat vezetéket. Az ijedtség azonban egyetlen napig tartott, majd azt követően ismét lefelé fordult a gázárgörbe. Tegnap pedig áttörte a 200 eurós „álomhatárt” is, ami egyáltalán nem szerepelt a szakértők horizontján.
A gázár rövid időre még a 190 euró alá is benézett. Igazából nem is lehet érteni, hogy mi történhetett a vásárlók fejében. Magyarország egyik legjobbnak tartott szakértője, Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a hónap elején a 24.hu-nak már jelezte, hogy az energiaigényes ágazatokban nagy mozgolódás kezdődött.
„A magas árak miatt piaci körülmények között is megindult az alkalmazkodás: számos termelőcég – a színesfémkohóktól kezdve a műtrágyagyárakon át a vegyipari üzemekig – sorra korlátozza, esetleg be is fejezi a tevékenységét Európában.”
A gázár esésének az egyik oka lehet az európai kereslet drasztikus csökkenése. A másik pedig, hogy az európai kormányok is sok olyan intézkedést hoztak, ami csökkenti országuk függőségét a fosszilis energiától. Németországban például azt tervezték, hogy az évvégén több atomerőművüket leállítják. Ezt az elképzelésüket elvetették, minden atomenergia-termelőjük megmarad. Rajtuk kívül a franciák is azt jelezték, hogy valamennyi atomerőművük működni fog a télen. Ezenkívül számos alternatív energiatermelő beruházás kezdődött Európában mind lakosságnál, mind a közületeknél. Nap- és szélerőművek, illetve geotermikus energiát hasznosító hőszivattyúk.
