A hozamra éhes befektetők az alapok mellett viszonylag jelentős összeget csoportosítottak át a részvénypiacra is. Csaknem 30 milliárd forintért vásárolt a lakosság hazai részvényeket, és külföldi papírokba is került 7,2 milliárd forint. Magyar részvényekben a hónap végén így 2224,5 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők, ami történelmi rekord, külföldi részvényekben pedig csaknem 930 milliárdot. Ami meglepő, hogy ezúttal nem az OTP volt a kedvenc, a részvénypiacra érkező friss pénzből 25,4 milliárd forintnyi nem pénzügyi vállalatok papírjaiba került, bankpapírokat csak 7,5 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság. A márciusi állampapír-kamatfizetések hozhattak még újabb friss pénzeket a részvénypiacra, de nagyságrendileg ilyen állapotban érhette a magyar befektetőket is az amerikai extra vámok miatti áprilisi tőzsdei sokk, aminek ma még kiszámíthatatlan a vége. 

A többi kötvény sem fogyott

Nem csak az állampapírok, a többi hitelpapír is gyenge hónapot zárt februárban. A háztartásoknál lévő banki kötvények állománya csökkent, 633 milliárd forint volt a hónap végén. Egyéb vállalati kötvényt szintén nem jegyeznek a kisbefektetők, alig 29 milliárd forintnyit tartanak a számláikon, a tíz évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta nem is próbálkoztak a vállalatok lakossági kötvénykibocsátással. 

Jelzáloglevél már egyáltalán nem volt februárban a lakossági értékpapírszámlákon, ez azonban márciusban megváltozhatott, miután sok év után az MBH csoport úgy döntött, hogy fix kamatozású jelzáloglevelekkel célozza meg a kisbefektetőket. A 3 éves futamidejű, évi 7 százalékos kamatú értékpapírt márciusban lehetett jegyezni. Hasonló, 7-10 százalékos fix kamatokat azóta rövidebb futamidővel a bankok kombinált betéti ajánlatai kínálnak az állampapírokból származó pénzüknek új helyet kereső lakossági befektetőknek. A CIB Tandemjében, a Gránit Hozampárosában és a K&H Mixében a magas betéti kamat fejében a megtakarítás egy részéért befektetési jegyet kell vásárolni – írja a Bank360.hu.