- Az önkormányzatok számára a legfontosabb fejlesztési támogatásokat ugyanis ismét politikai jutalmazásokra használja, ahol a mérlegelés elsődleges szempontja az önkormányzati többség pártkötődése.
A hatályos jogszabályok szerint a kormánynak július 31-ig kellett volna állást foglalni a címzett támogatásokról, ezt azonban csak szeptember 18-án tette meg. Ugyanakkor az önkormányzatoknak december 15-ig be kell nyújtani a beruházásokat megalapozó terveket. A kormány tehát ismeretlen okból az önkormányzatok rovására húzta az időt, hiszen ennyi idő alatt nagyon nehéz a beruházásokhoz terveket készíteni. Továbbá a kormánypárti települések mintegy 70%-át kapják a támogatásnak, miközben a pályázatok mindösszesen 28%-át nyújtották be. Ugyanakkor az ellenzéki vezetésű önkormányzatok a támogatásokból csak 12%-os arányban részesülnek. Nem tekinthető véletlennek, hogy a 43 nyertes önkormányzatból 29 kormánypárti többségű.
Szembeötlő a függetlenek háttérbe szorítása is, hiszen a támogatásra javasolt 43 beruházás közül mindössze 10 a független vezetésű településen megépülő, miközben a települési önkormányzatok többségének vezetése nem pártok színeiben nyerte el mandátumát és a benyújtott igények 54%-a is független önkormányzatoktól származik. A fővárosi önkormányzat ismét kimarad a címzett támogatások sorából.
Az önkormányzatok belvízrendezéssel, ivóvízellátással, csatornázással, szennyvíztisztítással kapcsolatos feladatait ezen címzett támogatási rendszeren belül kell támogatnia a kormánynak. Ennek jelentőségét növeli az EU-hoz való csatlakozással együtt járó kötelezettségünk. Jelenleg teljes mértékben megoldatlan a belvíz által veszélyeztetett települések elvezető csatornarendszereinek karbantartása, helyreállítása, szükség szerinti bővítése. Megfelelő központi támogatás híján az önkormányzatok saját szűkös pénzükből tudnak a belvíz veszély elhárításáról gondoskodni, leginkább csak közvetlen veszély esetén. Így különösen cinikusnak tűnik az a döntés – mondja dr. Lampert Mónika -., hogy a belvíz problémát megoldani szándékozó 40 pályázat közül mindösszesen kettőt támogat a kormány. A váli völgy vízrendezéséhez (ahová szennyvízcsatornára és szennyvíztisztítóra a céltámogatásból az elmúlt években – 1997, 1998, 2000 – már több mint 900 millió forint állami támogatás került), most újabb 2,7 milliárdnyi címzett állami támogatást javasolnak és Vál és környéke csatornázására külön több mint 1 milliárdot. Ez az érintett 6 településen (Alcsútdoboz, Felcsút, Óbarok, Tabajd, Vál, Kajászó) családonként több mint 1 milliós állami támogatást jelent.
Az MSZP álláspontja szerint az önkormányzatokra nézve rendkívül hátrányos, hogy a támogatásra fordítható összeg – először a címzett támogatások történetében – névértékben is csökken. Míg 2001-ben összesen 68,2 milliárd állt rendelkezésre, addig 2002-ben csak 58,3 milliárd. Ez is szemléletesen mutatja, hogy ez a kormány a gazdaság komoly teljesítménye ellenére nem akar jelentős forrásokat biztosítani az ország – illetve a települések és önkormányzataik – tényleges felzárkózásához, ennél fontosabb szempontnak tartja a pártelvű osztogatást.