Külső egyensúly
Tavaly a meredeken emelkedő energiaárak hatására a cserearány romlása okozta a külső egyensúlyi helyzetünk markáns erózióját. Az energiaegyenleg önmagában közel 10 milliárd eurót tett ki a külkereskedelmi mérleg 10,7 milliárd eurót elérő romlásában. Az energiaárak számottevő visszaesése, valamint a gyenge belső kereslet miatt idén 6 milliárd eurót meghaladó többletbe fordulhat a külkereskedelmi egyenleg. A jelenlegi energiaárak mellett a cserearányok javulása akár a 9-9,5 milliárd eurót is elérheti. A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja. Az exportpiaci kilátásokat ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és az alacsonyabb vásárlóerő ronthatja. A jelentős pozitív kockázatok miatt a külkereskedelem a vártnál nagyobb többletet is elérhet.
A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 7,4 milliárd euróval 13,9 milliárd euróra romlott, amit teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 0,8 milliárd euróra, a GDP 0,4 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség már többletet mutathat.
Monetáris politika
A hazai gazdaság kedvezőbb kockázati megítélésének stabilizálódása lehetővé tette az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal idén szeptemberben, amivel lezárult egy korszak a monetáris politikában. A monetáris politikai eszköztár egyszerűsítésével ismét az alapkamat válik az irányadó instrumentummá. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és ezek alapján dönt a monetáris kondíciók módosításáról. A szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek az árstabilitás fenntartható elérése érdekében. Mivel a jegybank várakozásai szerint - valamint saját várakozásunk szerint is - az év végére igen meredeken csökken az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 11 százalékra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6 százalékra csökken az alapkamat.
