A kormányzati árszabályozás miatt a benzinkutak üzemeltetőit veszteséges működésre kárhoztatta a kormány. Hogy mekkorára, ott elég széles sávon mozog a sáv, hiszen találkozhattunk olyan feltételezéssel, hogy a befagyasztás három hónapja alatt akár 35-40 milliárd forintos is lehet a szektor vesztesége, míg laptársunk, a Privátbankár.hu ennél alacsonyabb 24 milliárd forint körüli mínuszt prognosztizált.
Hazánkban a legnagyobb hálózattal a Mol rendelkezik, hiszen a nagyjából 2000 egységből közel 500 van a kezükben. Az egyik legismertebb hazai energiaipari elemző, Pletser Tamás a lehetséges mínusz kapcsán a Mol esetén számszerűsítette is ennek várható hatását.
"Becslésünk szerint 20-25 forintot veszít a Mol literenként a kormányzati lépés miatt, ami azt jelenti, hogy 4-5 milliárd forintos EBITDA-csökkenést okoz a döntés. Összehasonlításképpen, a Mol-csoport 2021-es éves eredményére vonatkozó várakozásunk 986 milliárd forint, szóval a hatás egy százalék alatt van erre vetítve" - írta az az Erste Befektetési Zrt. munkatársa.(Ha a kúthálózat arányát megnézzük, akkor egyébként a szakértő becslését kivetítve az összes töltőállomásra 20-25 milliárdos mínusz jön ki.) Ugyanakkor a fenti mínuszokat tovább ronthatja, ha a nagykereskedelmi árak emelkednek. Ebben az esetben ugyanis a kutak költsége tovább növekszik, miközben a bevételeik nem. A kutak tulajdonosai ráadásul nem is tudják meghekkelni a rendszert úgy, hogy a veszteséges termékek értékesítését felfüggesztik. A korábban megjelent rendelet ugyanis igyekszik megakadályozni, hogy a benzinkutak üzemeltetői esetleg kijátsszák a szabályokat. A rendelet szerint abban az esetben, az üzemeltető köteles üzemszünetet hirdetni, ha 7 napon belül összesen 48 órán keresztül nem tudja az érintett két üzemanyagfajtával kiszolgálni a vásárlóit.
Aki nem akar vagy tud megfelelni az előírásoknak, engedélyezik, hogy felfüggessze a tevékenységét, ugyanakkor ezek a kutak sem feltétlen zárnak be. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ugyanis már korábban jelezte, hogy az ilyen töltőállomások az üzemeltetésére más (már engedélyekkel rendelkező) vállalkozások jelentkezhetnek. Ezt csak a Mol tette meg, ami pletykák sorát indította el, amelyek között voltak logikusak és komoly összeesküvés-elméletek is.
Van ugyanakkor egy kézenfekvő magyarázat is, a Mol ugyanis az olajipar teljes vertikumát átfogja, hiszen foglalkozik kitermeléssel, finomítással, nagykereskedelemmel és természetesen kiskereskedelemmel is. Tehát elméletileg az értéklánc minden egyes lépésében a nemzeti vállalat pénzt keres. Számukra tehát még úgy is megérheti egy-egy kút üzemeltetés, ha a kiskereskedelmi tevékenységen nem keresnek.
További részleteket, a teljes cikket itt találja.