Nagyon nagyot tévedett a miniszterelnök, amikor azt mondta a hétvégén, hogy a jobboldal fél az általuk kezdeményezett változtatásoktól. Hát nem fél. Hiszen éppen ezen a hétvégén maga az ellenzéki fővezér jelentette ki: nem a megszorításokon keresztül vezet az út a versenyképességhez. Oly annyira nem fél tehát, hogy egyenesen szajkózza a gyakorló miniszterelnök érvelését. A megszorításoktól valóban nem lesz jobb a versenyképesség, s lám, az ex-kormányfő a jelenlegi kormányfővel már csak azért is egy követ fúj, mert a mai miniszterelnök sem a kiigazítástól várja a takarékos és hatékony gazdasági környezet kialakulását. A versenyképesség javításához a nagy elosztó rendszerek megreformálásán keresztül vezet az út. Abszolút egyet értenek tehát, hiszen a mögöttünk lévő hétévén Orbán azt is mondta, hogy befagyasztott kormányzati kiadásokat óhajt, Gyurcsány interpretálásában: kevesebb pénzből is jobban működő közszolgáltatásokra van szükség. Orbán még szerényebb is, hiszen "csak" a közszolgáltatásokra költött pénz reálértékének szinten tartását szeretné látni.
Hát hol van itt a probléma? Ott, hogy Gyurcsány szavai Orbán szájából Gyurcsányt támadják. Úgy van probléma tehát, hogy nincs probléma. Ahol mégis van, az meg abból fakad, hogy Gyurcsányon kívül más még nem nagyon mondja, idézzük hétvégi szavait, "az egyik legnagyobb probléma a baloldal számára, hogyan tud intenzíven beavatkozni azokban a térségekben, ahova a piac önmagában nem visz életet és prosperitást, de ez nagyon nehéz feladat, amíg a rendszer fenntartásával van elfoglalva". A gyakorló kormányfő szerint a változtatásokat tehát úgy kell véghezvinni, hogy csökkenjen a társadalmi igazságtalanság az országban. Azaz: olyan kormányzást és szabályozást akar, hogy az állam a szabályozásával oda is eljuttassa a javakat, ahová, akikhez a piac szereplői piaci körülmények között nem juttatják el. Vagyis: a megreformált - éppen a megreformált - egészségügy valóban el fogja látni a legelesettebbeket is, kiiktatva a hálapénz sok évtizedes gyakorlatát, amely még e percben is rendet vág gazdagabb és szegényebb között, s eldönti, ki kapjon orvosi ellátást, s ki csak látszat gyógyítást. Hoppá, hát tévedtünk volna? Egyenesen hazudtunk? Iitt sincs probléma, ehelyütt is Gyurcsányéra hajaz Orbán hétvégi üzenete, hiszen éppen a korrupció radikális visszaszorításáról értekezett híveivel. Sőt, mintha még a szociális hálót is együtt szövögették volna, melyet mi másból is lehetne jobb és hatékonyabb rendszerré tenni, mint a köz forrásaiból, mindnyájunk adójából, Orbán szavaival: meg kell változtatni az adórendszert, és minden felesleges szabályzót ki kell iktatni a gazdaságból. Megismételjük, Gyurcsány ezt így adta el hétvégi hallgatóinak, igazságosabb és hatékonyabb működésre van szükség azokon a területeken, amelyekben az államnak közvetlen felelőssége van.
Ha ennyire egyféleképp szólnak a túlköltekezés megfékezéséről, a reformok szükségességéről, az állam védőszárnyairól, a hatékony adó- és elosztás-politikáról, akkor talán nincs is akadálya annak, hogy a Házban is ugyanazt mondják, ugyanazt hallják, s nem mellékesen ugyanazt meg is valósítsák. Lehet, hogy ezt maga Orbán is így gondolja, de hívei valahogy nem engedik oda a parlamenti szavazógombhoz? Netán tévedünk, s az ellenzék már most hétfőn kiköveteli a kétharmados reformtörvényeket is a kormánykoalíciótól? Könyörgünk, szóljanak időben: bontanánk mi azt a pezsgőt örömünkben, de az biz' nem túl jó hűtetlenül!
