Amennyiben a magyar gazdaság állapotáról beszülünk, ki kell térni a 2006 második felétől életbe lépő stabilizációs csomagra, mely meggyengítette a gazdasági szférát - nyitotta "A magyar gazdaság alkalmazkodása a világgazdasági válsághoz" című előadását Petschnig Mária Zita. A közgazdász szerint ez a stabilizációs csomag abban különbözött leginkább a Bokros csomagtól, hogy amíg az utóbbi a háztartásokra tette a terhet, addig a "Gyurcsány csomag" elosztotta ezt a háztartások és a vállalkozások között. Ráadásul pont azoknak a kiscégeknek okozták a legnagyobb problémát, amelyeknek az azt megelőző időszakban egész jó hozadékuk volt.

Az mindenesetre szerencse, hogy a válság nem a stabilizáció - amely még nem fejeződött be - megkezdése előtt érte el hazánkat, hiszen akkor sokkal nagyobb lehetett volna a baj - állítja Petschnig Mária Zita. Gondot okoz viszont, hogy a stabilizáció itthon mennyiségi megszorítás, nem pedig igazi reformokon alapszik, így nincsenek szilárd alapjai a költségvetésnek - bár ezen a helyzeten valamennyire javít a plafontörvény elfogadása.

Csökkenteni a deficitet

Ugyancsak jellemző a hazai helyzetre a sérülékenység: a háztartásoknak jelenleg nagyon alacsony a nettó megtakarítása, ami mellett egyre több és több hitelt vesznek fel. Ennek következtében mindenki külső forrásokra van utalva, ami igen nagy gondot okoz, ahogy az is, hogy hazánk még nem tagja az euróövezetnek.

Amit biztosan nem tudunk megtenni, hogy a külföldi bizalomra való tekintet nélkül nagy kamatcsökkentést hajtsunk végre - vélte az előadó, hozzátéve, hogy aki ezt gyorsan akarja végrehajtani, az nem méri fel ennek a lépésnek a tényleges kockázatát. A deficit növelése ugyancsak nem megoldás, ezt a kormány is belátta, így lehet az, hogy amíg az első benyújtott költségvetés 3,2 százalékos költségvetési hiánnyal számolt, addig a második már csak 2,9 százalékossal, míg a jelenlegi harmadik 2,6 százalékossal. A jegybank nagy kamatemelése és bankoknak nyújtandó megahitel a megmaradást szolgálja, ám ezeknek a lépéseknek számos hátulütője van, így a szakember egyelőre nem látja, hogy a magyar gazdaság számára melyek lehetnek a gyors kitörési pontok.