A fórumon a Magyar Demokrata Fórumot Boros Imre, a Magyar Szocialista Pártot Kovács László, a Szabaddemokraták Szövetségét Kuncze Gábor, és a FIDESZ – Magyar Polgári Pártot Rogán Antal képviselte. Ők, valamint pártjaik gazdasági szakértői, és az AmCham tagvállalatainak képviselői a gazdaság, a pénzügyek, a versenyképesség, az egészségügy, és az oktatás kérdéseiben fejtették ki nézeteiket az előzetesen feltett kérdések alapján.

Kinek köszönhető a magyar növekedés? – a négy legnagyobb magyarországi párt középtávú elképzelései a gazdaság, a pénzügyek és a versenyképesség kérdéseiről

Cél a növekedés fenntartása
Boros Imre kiemelte, hogy az utóbbi négy évben megvalósuló tartós növekedés mellett elmaradt a sokak által korábban ígért egyensúlyi romlás, sőt javulás következett be. Ennek oka az export vezérelt növekedés mellett teret kapó belső gazdasági gyorsulás volt – mondja a miniszter. A magyar jogszabályokat várakozáson felül sikerült beilleszteni az uniós jogrendbe, ezzel a csatlakozási folyamat befejezés előtti stádiumba lépett.
Bár a világgazdaság lassulása a vártnál jóval csekélyebb mértékben gyűrűzött be a magyar gazdaságba, a jövőben foglalkozni kell – különösen az export orientált ágazatokban – ezekkel a folyamatokkal. A hazai kis- és középvállalatokért tett kormányzati erőfeszítéseket – mikrohitel, Széchenyi Terv – a jövőben is folytatni kell.
Az elkövetkező néhány évben, a környezetvédelmi ágazatban lehet számítani nagyobb mértékű külföldi tőkebefektetésre. Miután a privatizációs jellegű invesztíciók kora lezárult, a hangsúly a zöldmezős beruházásokra helyeződik, amelyek várhatóan az ország keleti részének infrastruktúra fejlesztését (úthálózat, csatorna, szennyvíztisztítás) fogják célozni.
Az 1998-ban megkezdett és jelenleg is folyó gazdaságpolitikai tevékenység az elkövetkező 4-5 évben biztosítja Magyarországon a mindenkori uniós növekedési ütem dupláját, amellyel a felzárkózás az elkövetkező tíz évben végbemehet – véli Boros Imre.

Kovács László az MSZP elnöke a mostani kormány gazdaságprogramját a „jóléti rendszerváltás” programjának nevezte, utalva arra, hogy 1998-ban már egy majdnem 5 százalékos gazdasági növekedéssel bíró, egyensúly közeli gazdaságot vett át a jelenlegi vezetés.
Az MSZP középtávú gazdasági programjának három sarokpontja arra irányul, hogy a társadalmi struktúrában jövedelem és életminőség szempontjából a most mindössze egynegyed részt kitevő középosztály erősödjön és szélesedjen. Ennek érdekében az MSZP a foglalkoztatotti színvonal emelkedését, a bérek és nyugdíjak növekedését és a családtámogatási rendszer átalakítását ígéri.
Az ország globális versenyképességének fenntartása megkívánja, hogy kialakuljon hazánkban a tudás és információs társadalom – ismertette az MSZP gazdasági programjának második elemét Kovács László. Az MSZP az általános iskolások számára ingyenessé tenné a tankönyveket, a középiskolában biztosítani szeretné, hogy az érettségi mellett a nyelvvizsga elérhető cél legyen különórák nélkül is. A pedagógus bérek rendezésével szintén hozzájárulna az oktatás színvonalának emeléséhez. Az MSZP programjának harmadik eleme a jogállami normák szerint működő demokratikus intézményrendszer és az önkormányzatok pénzügyi függetlenségének megteremtését célozza.
A legnagyobb ellenzéki párt az elkövetkező évekre 5-6 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amelynek fontos eleme az uniós csatlakozás. A növekedést az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével, az elmaradott térségekben a munkahelyteremtés ösztönzésével és az infrastruktúra fejlesztésével, valamint a lakásépítés bérlakás programon keresztül való támogatásával kívánják élénkíteni.
Kovács László hangsúlyozta, hogy Magyarország kizárólag diverzifikált külkapcsolatokban lehet érdekelt, és a külföldi befektetések ösztönzése érdekében a gazdasági klíma javítását tartja kívánatosnak az MSZP.

Az SZDSZ gazdasági programja a gazdasági növekedés fenntartására irányul – mondta Kuncze Gábor pártelnök. Azonban ehhez mindenekelőtt az ország versenyképességét kell növelni. Ezt - hasonlóan az MSZP programjához - az SZDSZ is az oktatás, képzés, továbbképzés és tudományos kutatás feltételeinek javítása, az ország informatikai fejlődésének ösztönzése, és a hatékony közigazgatás megteremtése révén képzeli el.
Kuncze Gábor célként jelölte meg a 28-30 százalékos beruházási ráta elérését a nemzetgazdasági megtakarítás növelése, az államháztartás jövedelem újraelosztó szerepének csökkentése, és az infláció gazdasági eszközökkel való leszorítása által.
A sikeres EU csatlakozás érdekében az SZDSZ szükségesnek tartja a magyar gazdaság dinamizmusának biztosítását a személyi jövedelemadó szintjének, az élőmunka terheinek, valamint a társadalombiztosítás költségeinek csökkentésével. A kiszámítható gazdaságpolitika és a hatékony közigazgatási rendszer, és a versenyképes kkv kör szintén kulcstényezői a sikernek. A gazdaság sok szereplője számára még mindig nem világos, hogy mivel jár a csatlakozás.

Az ellenzéki pártok felvetéseire Rogán Antal válaszolt a FIDESZ – MPP nevében. Az elmúlt évek gazdasági eredményeiben kiemelte a gazdasági minisztérium szerepének hangsúlyossá válását, az alacsony inflációt, az állami kiadások szerkezetét, és azt, hogy a magyar gazdaság szakított egy korábbi dogmával. Eszerint az állam gazdasági szerepvállalásának bizonyos helyeken – ilyen például az infrastruktúra fejlesztése – igenis, hogy van szerepe.
A Széchenyi Terv nem pusztán a kkv-k tőkéhez jutását, és így a beruházások megvalósulását segíti elő, de közvetve a magyar gazdaság „kifehérítéséhez” is vezet, miután a szükséges (nem kevés – a szerk.) önrész valóban adózott jövedelemből kell, hogy származzon. Szintén sikerként említett Rogán Antal, hogy az Otthonteremtési Program következtében 2001-ben ötvenezer lakásépítési engedélyt adtak ki, illetve, hogy nőtt a tartós fogyasztási cikkek vásárlása.
A FIDESZ adópolitikájának elve az, hogy annál maradjon a pénz, aki a legtöbbet vállalja, mert egy gazdasági növekedést követő időszakban a túlzott újraelosztás egyensúlyromláshoz vezethet. Ez pedig nem más, mint baloldali csapda. – hangsúlyozta Rogán Antal.

Piacösztönzés nem csak adópolitikával
Az AmCham pénzügyek témában feltett kérdéseire az MSZP nevében Horány Sándor válaszolt. Elmondta, hogy két év alatt az adók a GDP arányában több mint 38 százalékra növekedtek, és ma ott tartunk, mint 1998-ban. A szocialista párt az adónemeknek a GDP arányában 1,5-2 százalékpontos csökkentését tervezi. Az SZJA úgy változna, hogy a minimálbér adómentes lenne, míg a legmagasabb kulcsba csak az átlagbérek legalább kétszeresét keresők esnének. Ezzel a legtöbb adózó maximum 25 százalékos személyi jövedelemadó kulcs alá tartozna. A munkáltatói terhek közül eltörölnék a 4500 forintos egészségügyi hozzájárulást. Az ÁFA mértékének két szélső értéke (0 – 25 százalék) közötti sávot kell hosszú távon szűkíteni.
De a bel- és külföldi befektetéseket ösztönzi az is, ha a piac törvényszerűségeibe csak piaci eszközökkel avatkoznak be, vagy ha a kormányzati prognózisok közelítenek a valósághoz – tette hozzá az MSZP politikusa.

Az SZDSZ is adókönnyítéseket, kiszámítható gazdaságpolitikát és stabil gazdasági viszonyok biztosítását látja szükségesnek. A belföldi befektetések vonatkozásában kifejezetten hátrányosak a kormány nyugdíjrendszerre vonatkozó intézkedései – emelte ki Kuncze Gábor. Az öngondoskodás szükséges, és inkább ösztönözni kellene annak mind szélesebb körű elterjedését. Szintén a hosszú távú megtakarításoknak kedvezne az árfolyam nyereségadó eltörlése. Kuncze Gábor szerint az AmCham szakértője által javasolt 18 százalékos ÁFA kulcs jelen pillanatban túl nagy bevételkiesését jelentene a költségvetés számára, azonban a 25 százalékos kulcs 20 százalékra való csökkentése már elképzelhető. A nulla százalékos kulcsot társadalompolitikai szempontok miatt, amíg lehet, fenn kell tartani. Az uniós csatlakozást követően helyette egy öt százalékos kulcs bevezetését tartja az SZDSZ elfogadhatónak.

Kállay László Fideszes politikai államtitkár szerint a befektetések ösztönzésére a jövőben sem kell mást tenni, mint az elmúlt négy évben már tettek. 2002-ben az összes jövedelem elvonás 38 százalék körül lesz. A társadalombiztosítási járulékok összességükben 10 százalékkal csökkentek, annak ellenére, hogy az egészségügyi hozzájárulás növekedett. A társasági adó 18 százalékos szintje szinte fele az EU átlagának (ellenben az osztalékadó magas szintje mégis nehezíti a vállalkozók jövedelemhez jutását – a szerk.), és ez a jövőben sem fog emelkedni. A kormány célja, hogy a meglévő adókedvezményeket a csatlakozásig, sőt néhányat azt követően is fenntartsanak – mondta Kállay László. Az szja alapvetően eu konform, bár néhány kedvezményt kifogásolhat az Unió. Az ÁFA kulcsot az EU normának megfelelően csökkenteni kell, üteme és mértéke majd csak a csatlakozás időpontjában dől el. A hazai jövedéki adók az elmúlt két évben nem nőttek. Ennek köszönhetően nem nőtt a benzin ára és így lehetett 7 százalék alatt a 2001. decemberi infláció – emelte ki a kormányzat adópolitikájának legfőbb eredményeit Kállay László.

Amerikai befektetők a magyar gazdaságról