Az elmúlt években a felszámolások dominálták a céges kilépéseket, most azonban ismét erősödik a kényszertörlések szerepe. Az év első öt hónapjában több mint 3 ezer vállalkozás tűnt el így a piacról, közel ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. A megszűnéseken belüli arányuk ezzel egy év alatt 14,4 százalékról 22,9 százalékra emelkedett.

Ugyanez a fordulat látszik az új cégbírósági eljárásoknál is, miközben a felszámolások aránya csökkent, a kényszertörlések részesedése 39 százalékról közel 47 százalékra nőtt.

A két eljárás azonban egészen más történetet mesél a vállalati szektorról. A felszámolás még egy működő konfliktus lezárása, ahol maradhat esély bizonyos megtérülésre. A kényszertörlés sokszor már olyan cégek végállomása, amelyek mögött nincs érdemi működés, vagyon vagy üzleti aktivitás.

A mostani trend így nem feltétlenül több bajba kerülő vállalkozást mutat, hanem egyre több magára hagyott céget a rendszerben.

A legnagyobb ágazatok maradtak nyomás alatt

Az új eljárások szerkezete tovább erősíti a trendet, az érintett vállalkozások több mint 73 százaléka nem rendezett módon hagyja el a piacot, hanem tartozással vagy nem rendeltetésszerű működéssel zárja le működését.

A folyamat leginkább azokban az ágazatokban látszik, ahol sok a kisebb, sérülékenyebb vállalkozás. A kereskedelemben és az építőiparban az első öt hónapban együtt 8,5 ezer új eljárás indult, ami a teljes kör 44  százaléka, miközben ebben a két szektorban közel 160 ezer működő vállalkozás található, ami csak az egyharmada az össz cégszámnak az Opten adatai alapján.