A hazai mintegy 4 milliós lakásállomány csaknem 14%-a, több mint félmillió lakás nagypaneles, 300 ezer pedig egyéb iparosított technológiával épült. Felújításuk lassan egy évtizede megoldhatatlannak tűnő problémája közel 2 millió embert érint. Az eddigi kormányok az elmúlt évtizedben sorra próbálkoztak a gondok enyhítésével, azonban amíg a nyugat-európai országok többségében már túljutottak a panelprobléma nehezén, nálunk továbbra is időzített „bombaként” ketyeg.

Az egyik hazai kormányzati program volt az 1997-től beindult, sokak által üdvözített ún. panelhitel, amelyhez a német állam nyújtott 30 millió márkás (akkori áron számolva 3 milliárd forintnyi) kedvező kamatozású kölcsönt. Az, hogy a panel lakóépületek energiatakarékos felújításához igényelhető kölcsön végül nem érte el célját, és a hitellehetőségnek mindössze csak 30%-a került kihelyezésre, több okra, egyebek között a felvételéhez kiszabott túl szigorú feltételekre vezethető vissza.

Az elmúlt négy évben a Széchenyi-terv panelprogramja keretében mindössze 570 millió forint került pályázatok útján kiosztásra, ami az érintett 5800 lakás energiatakarékos korszerűsítését volt hivatott segíteni. Az egy lakásra jutó átlag 100 ezer forinttal azonban még a nyílászárók cseréjét sem lehetett megoldani, nemhogy a panelházak gondjait enyhíteni. A mostani kormány képviselője e konferencián is hangsúlyozta: a készülő nemzeti lakásprogram kiemelt szerepet szán a már meglévő lakásállomány, közte a panelépületek felújításának, korszerűsítésének. Azonban a csak pályázati rendszerre épülő programot – mivel az érintett lakástulajdonosok többsége a támogatáshoz szükséges kötelező önrészt többnyire nem tudta előteremteni – nem lehet korábbi formájában tovább folytatni.
Jelenleg azonban még nem dőlt el, hogy a kidolgozás alatt lévő panelprogramban a teljes körű rehabilitáció vagy a lakások mérhető fűtésének a támogatása kapjon prioritást. A kormány célja a lakótelepek komplex felújítása, melynek során fontos a felújításba bekapcsolódni szándékozó tulajdonosok hitelképességének a növelése is. Vagyis – bár a kormányzati elképzelés szerint a támogatás odaítélésekor előnyt élveznének azok, akik teljes körű (tetőzet, külső épületszigetelés, gépészet) épületfelújítást valósítanak meg – lehetőséget kell biztosítani azok számára is, akik hitelképességük hiányában nem tudják előteremteni a támogatáshoz szükséges saját erőt. A jelenlegi számítások szerint egyébként a tervezett panelprogram – épület-felújítás, fűtés-korszerűsítés – megvalósítása során lakásonként mintegy 1 millió forintból fedezni lehet a teljes körű rekonstrukciót. Addig is, amíg a parlament jövőre elfogadja a nemzeti lakásprogram keretében kidolgozott panelfelújítási részprogramot, a BM fogadja a korábbi feltételek alapján beérkező pályázatokat, és kezdeményezte pótlólagos források biztosítását.