Gruber Tamás szerint a jelenlegi, rendkívül alacsony vízállás miatt számítani lehetett a vízszint emelését célzó beavatkozásra, ugyanakkor egy évtizedek óta fennálló, összetett problémára rövid idő alatt nehéz megfelelő megoldást találni. A rendelkezésre álló idő nem volt elegendő összetett tervezésre.
Fotó: Magyar Péter Facebook oldala
A szakértő kiemelte: a fenékküszöb a felvízi oldalon képes lehet visszatartani a vizet és megemelni a vízszintet, ugyanakkor az alvízi oldalon akár tovább súlyosbíthatja a kisvízi helyzetet. A fenékküszöb feletti és alatti folyószakaszokon egyaránt fontos a mederszakasz folyamatos vizsgálata, mind műszaki, mind ökológiai szempontból – emelte ki. Ezekből az adatokból lehet arra következtetni, hogy mennyire hatékonyan működik a rendszer.
Gruber Tamás hangsúlyozta, hogy egy Duna méretű folyón a hosszirányú átjárhatóságot nem szabad elzárni, így biztosítani kell a hordalék, a halak és más élőlények mozgását, miközben a hajózás szempontjait is figyelembe kell venni.
Egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy a Dunát érintő beavatkozásoknál egyidejűleg kell figyelembe venni az energiatermelés, a hajózás, a vízgazdálkodás és az ökológiai szempontokat.
Arra a kérdésre, hogy a fenékküszöb elegendő lehet-e a jövőben várható szélsőségesen alacsony vízállások kezelésére, a WWF szakértője azt mondta: a jelenleg ismert információk alapján erre nem lehet egyértelmű választ adni. Fontos lenne az árhullámokból származó vízkészlet megőrzése, valamint az árterek, mellékágak és holtágak újbóli összekapcsolása is a folyóval, mivel ez a felszín alatti vízkészletek utánpótlását is elősegítheti.
