Hál' istennek "félreértenek" bennünket és jönnek karácsonyi bevásárlásra is az emberek - jelentette ki Szabó László, a Roland Divatház biatorbágyi outlets centerében lévő üzletének vezetője. Ezt támasztotta alá Szebenyi Miklós, a Premier Outlets Center igazgatója is, azaz: akik megfordulnak az üzletekben, azok majdnem biztosan vásárolnak. A külföldi outletes tapasztalat az, hogy sokan legszívesebben  a karácsonyt követő hónapokban keresik fel az ilyen, gyári termékeket értékesítő "falvakat". Az outlet kereskedelem - először Amerikában, majd Anglia érintésével fokozatosan elterjedve Nyugat-Európában - arról szól, hogy a mártás termékek gyártói az adott terméket nem a piacra dobás első hónapjaiban, évében, hanem később, olcsóbban, lényegében a gyári boltban értékesítik. Igényes, jó termékeket dobnak így piacra, de mert már a divat más portékáknak kedvez, a maradék kategória jellegének megfelelően adják el, sokak örömére. Ez azt is jelenti, hogy a karácsony utáni hetekben, hónapokban "értékelődik fel" a "gyáruház" üzletkategória, hiszen az ünnepek előtt el nem kelt, de később már kevéssé divatos termékek kerülnek az olcsóbban forgalmazó kereskedésbe.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne keletje az ünnepek előtt az outlet-üzletekben kínált portékának. Nem is véletlen, hogy december legelején még csak egy, a biatorbágyi, december 8-át követően azonban már két outlet üzletsor várja a vevőket, az utóbbi is a főváros közvetlen közelében, autópályák még nem fizető szakaszai mentén, azaz Törökbálinton. A fizikailag egymáshoz közeli kereskedelmi vállalkozások közül a biatorbágyi olyan ingatlanbefektetés, amelynek hátterében a Raiffeisen Ingatlan Rt., és a  Miller Development 50-50 százalékos befektetése áll. A működtető GVA nevű cég Angliában, valamint Lengyelországban már fenntart hasonló kereskedéseket. Tervezik, hogy a nem túl távoli jövőben megduplázzák a biatorbágyi hasznosított, beépített területet. Jelenleg több mint harminc, Magyarországon is ismert cég kínálja portékáit, ám néhány olyan vállalkozás is boltot nyitott, amilyen eddig csak Nyugat-Európában kereskedett. A törökbálinti, december 8-án nyíló vállalkozás hátterében belga üzleti körök állnak, a Group GL International tulajdonosai, működtetői, az itt üzletet nyitó cégek hasonló szerepet töltenek be, mint a biatorbágyiak, ám a két érdekeltség voltaképpen nem lesz közvetlenül konkurense a másiknak, mivel - a GVA-nál kapott információk szerint - a bérlő gyárak, márkatulajdonosok nem azonosak. Amúgy, tudtuk meg Szebenyi Miklóstól, a velük szerződő kereskedők azt is vállalták, hogy 100 kilométeres körzetben hasonló üzletet nem nyitnak. Igaz, értelme sem lenne, mert a nyugati példák bizonysága szerint az ilyen "gyáruházak" valóban csak nagy városok környékén, de szinte mindenütt a települések határán túl képesek csak rentábilisan működni. Az érdekeltségi rendszerük is ilyen, a boltok viszonylag szerény bérleti díjat fizetnek, amúgy pedig a forgalom arányában fizetnek be összegeket az outlet tulajdonosának. Rendszerint az ingatlanfejlesztő cégek is ilyen jellegű adófizetői a helyhatóságoknak.

Az újszerű kereskedelmi megoldás a 90-es évek közepén kelt át az óceánon. Amerikában szabályos falvakat építettek az outlet értékesítés érdekében. Eleve úgy számoltak, hogy amúgy gazdag, jelentős vásárlóerő jellemezze a kiszemelt térséget, s az ott élők kiegészüljenek turistákkal is. Ilyen igényekkel hajózott át az óceánon az outlet szisztéma, 1995-ben adták át rendeltetésének a Londont és Birmingham-et összekötő autópálya mentén, valahol félúton az első gyári termékek faluját. Alig három évvel később, de már a kontinensen, Barcelona közelében született meg a La Roca Company Stores. A két falut építő amerikai vállalkozás londoni kereskedelmi főnöke, Frank W. Blanchette akkoriban nyilatkozta, egyszerűen elképzelhetetlennek tartja, hogy cége Kelet-Európában, például Magyarországon felépítsen a londonihoz, barcelonaihoz hasonló falut, mert - idézzük - "a presztizsvásárlásnak elsősorban amerikai minőségére még nem vagyunk alkalmasak".

Azóta csekély kilenc év telt el, s annak lehet tanúja Budapest lakossága, hogy nyomban két - igaz, nem amerikai - gyári termékek faluját is felépítették számára. Minden jel szerint hosszú távra és komoly forgalommal kalkulálva vágtak bele a biatorbágyi és a törökbálinti befektetők az üzletbe, vélhetően a presztizsvásárlásnak elsősorban magyar minőségére alapozva.