Kopik Tamás, a GKI kutatásvezetője az MTI-nek nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy a későbbiekben megemelik jelenlegi 7 százalékos inflációs prognózisukat az aszállyal összefüggésben. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy az egyes alapanyagok árának emelkedése milyen mértékben jelenik meg az élelmiszerárakban. Ebből a szempontból a legérzékenyebbek az idényáras élelmiszerek, a zöldség és a gyümölcs, ahol az aszály okozta terméskiesés közvetlenül jelentkezik az árban.

A feldolgozottsági fok növekedésével azonban az alapanyagok drágulása egyre kisebb mértékben jelenik meg a termékekben - fűzte hozzá. Példaként említette a kenyeret, amely a búzánál várhatóan jóval kisebb mértékben drágul és fontosnak nevezte azt is, hogy egy adott termék mennyire helyettesíthető importtermékkel.

Tizedszázalékok

Az idényáras élelmiszerek, a zöldség, gyümölcs és burgonya súlya az inflációs számításnál alacsony, 3,4 százalékos, ennek ellenére egy jelentősebb áremelkedés ezeknél a termékeknél akár néhány tized ponttal is emelheti az inflációt. Kopik Tamás példaként említette a csupán 0,4 százalékos súllyal szereplő burgonyát, amelynek tavaszi drágulása akár 0,1 százalékponttal is növelheti az adott hónap inflációját.

Kopik Tamás hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen termés hatása a következő három havi inflációban jelenhet meg, de a jövő évi inflációra is hat.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki kutatója elmondta, hogy a kutatóintézet egyebek között éppen az emelkedő élelmiszerárak miatt emelte meg inflációs prognózisát 6,8 százalékról 7,5 százalékra két héttel ezelőtt. Hozzátette, hogy azóta az élelmiszerárak alakulását illetően véleménye még pesszimistább lett, a kutatóintézet hivatalos prognózisán azonban még nem változtatnak.

Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója legfrissebb előrejelzésük ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy az idei éves infláció akár 7,5 százalék felett is lehet.