A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény alapján együttműködési megállapodást írt alá Wittich Tamás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója, Nagy Márta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese, valamint Farkas István a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának az elnöke a sajtó jelenlétében hétfőn délelőtt Budapesten.

Az együttműködést - amely közös adatbázissal hatékonyabb fellépést tesz lehetővé - az indokolta, hogy szeptember 1-jétől a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen alapvetően az NFH jogosult fellépni. Amennyiben a tevékenység versenyt sért, akkor a GVH, míg ha pénzügyi intézményt érint, akkor a PSZÁF jár el. A törvény most hatályba lépett része háromféle tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot ismer.

Az alapeset az, amikor a kereskedelmi gyakorlat nem felel meg a szakmai gondosság követelményének. A második csoportba a megtévesztő és az agresszív esetek tartoznak. Harmadikként maga a törvény sorol fel 31 olyan esetet, amelyben köteles az eljárás megindítása. A felsorolás azzal indul, hogy a vállalkozás azt állítja, hogy aláírója egy magatartási kódexnek, holott nem az, és azzal fejeződik be, hogy nyereményt helyez kilátásba a cég a vásárlóknak, holott nincs is nyeremény.

Nagy Márta a listáról elmondta, hogy a törvény meghozatala előtt már találkoztak a felsorolt 31 cselekményből 30-cal, de a tizenhatodikkal még nem volt dolguk. Ez így szól: tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely azt állítja, hogy aki megvásárolja az adott árut, az nagyobb eséllyel indul valamely szerencsejátékon. Mire a törvény átfutott a parlamenten, már erre is volt példa - tette hozzá.

Wittich Tamás az új törvényt úgy jellemezte, hogy az versenyelőnyt teremt a tisztességes vállalkozásoknak, segít kifehéríteni a szürkegazdaságot, és tudatosabbá teszi a magyar fogyasztót.Nagy Márta úgy vélte, hogy eddig a kis tisztességtelenségek büntetlenek maradtak, mivel a súlyuk miatt nem sértették a versenyt. Hétfőtől viszont ezeket is szankcionálni lehet. Farkas István pedig azt emelte ki az új szabályozásból, hogy megfordul a bizonyítási teher, például a banknak kell bizonyítania, hogy minden információt korrekten megkaptak az ügyfelek.