A 2012. évi költségvetésben a 300 ezer ember foglalkoztatását célul tűző Start munkaprogram finanszírozását szolgáló több mint 200 milliárd forint jelentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódik - mondta el Ángyán József, az agrártárca parlamenti államtitkára a hét végén a Pataji ősz címmel rendezett eseményhez kapcsolódó Romanapi Fórumon. Ángyán József hangsúlyozta: több minisztérium és államtitkárság dolgozik közösen a programon, ami hasonló a szociális földprogramhoz, csak annak a szakmai hátterét jobban megalapozza.
Két célt szeretnének elérni a komplex programokkal: az eddig munkanélküliek visszavezetését a munkába és egy olyan gazdálkodási rendszer megtanítását - oktatási és tangazdasági programmal is összekapcsolva -, amely a jövőbe mutatóan, mezőgazdasági szakmai szempontból, vidékfejlesztési szempontból is elfogadható. Fontosnak nevezte a Balogh Zoltán felzárkóztatásért felelős államtitkár vezetésével folyó szociális földprogramot, valamint a Soltész Miklós által vezetett család- és szociális ügyekkel foglalkozó államtitkárság programjaival együtt készülő keretprogramot, amely összefoglalja ezeket a kezdeményezéseket a közmunkaprogrammal.
A nemzeti vidékstratégia az egyrészt minőségi mezőgazdaságról, másrészt a helyi gazdaság és társadalom megerősítéséről szól - mondta az államtitkár, aki szerint a kormányzat az ökológiai gazdálkodást és a magyar őshonos állatok tartását fogja elsősorban támogatni a hagyományos gazdálkodás keretében. (Az LMP korábban is az önellátó családi gazdaságok támogatását, az energia- és környezettudatosság szélesebb körű terjesztését, valamint tájjellegű vidékfejlesztési programok elindítását szorgalmazta.) Ezért, az elképzelés szerint, ha a jövőben egy szociális szövetkezet alakul ebből a foglalkoztatásból, akkor az már ezt a modellt használja, ne pedig az „iparszerű, tömegtelepeken folyó állattartást végezzék", ami energetikailag, környezeti szempontból is követhetetlen.
Az államtitkár szerint a Start munkaprogram első körben megteremti a lehetőségét annak, hogy a kisebb településeken felmérjék a lakosság élelmiszerszükségletét, amelynek alapján meg lehet tervezni az ellátáshoz szükséges mennyiségeket, másrészt azt, hogy milyen gazdálkodási módra van szükség, mennyi állatot kell tartani, milyen növényeket kell termelni, ehhez hogyan lehet földet biztosítani. Ez a munka most zajlik, az első körben elsősorban a hátrányos helyzetű térségekre koncentrálva - mondta a vidékfejlesztési tárca államtitkára. Utalt arra is, hogy 94 hátrányos helyzetű kistérség van ma Magyarországon, amelyekben össze kell hangolni a vidékfejlesztés törekvéseit, a már elindult vagy a most készülő programokkal.
