A Pénztárkonferencia hallgatósága arról is szavazott, hogy várakozásaik szerint az év végéig mekkora összeg áramolhat ki a nyugdíjpénztárakból lakhatási, lakásvásárlási célra. Azt követően, hogy az első nyolc hónapban az MNB adatai szerint 83,2 milliárd forint kifizetési igény érkezett be a kasszákhoz, a konferencia válaszadóinak kétharmada 100-150 milliárd forint közötti kiáramlásra számít, emellett pedig gyakorlatilag ugyanannyian várnak 100 milliárd alatti, illetve 150-200 milliárd körüli kifizetett összeget.

Az ÖPOSZ elnöke beszélt a nyugdíjmegtakarítások körüli tévhitekről is. Az országos kutatás eredményeiből az látszik, hogy a megkérdezettek szerint – jelenleg értéken számítva – 24-26 millió forint nyugdíjmegtakarításra van szükség a gondtalan időskorhoz, ehhez pedig havonta átlagosan több mint 160 ezer forintot kellene félretenni. „Fontos tudatában lenni annak, hogy az önkéntes pénztáraknak kiegészítő szerepük van az állami nyugdíjrendszer mellett, vagyis nem feltétlenül szükséges megcélozni ezt a 25 millió forint körüli összeget. Másfelől, ha valaki mégis ekkora megtakarítással szeretne rendelkezni nyugdíjas éveire, jóval kevesebb havi összeggel is megvalósítható a terv, ha idejében nekikezd. 35 éves kor alatt indítva az öngondoskodást akár havi 40 ezer forinttal is elérhető ez a kitűzött cél” – hangsúlyozta Mohr Lajos.

„Az önkéntes pénztári szektor továbbra is stabil. A befizetések tekintetében mind az egészség, mind a nyugdíj ágon kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható 2024-ben és 2025 első félévében is éves összevetésben – emelte ki Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatója. – A taglétszám emelkedett, a fizetők aránya nem csökken, azonban az új belépők és összességében a tagság átlagéletkora is magas. A tagi költségek versenyképesek, a hosszú távú, húszéves reálhozam 1,7 százalék, így az önkéntes nyugdíjpénztár jó ár-érték arányú hosszú távú megtakarítás. Az ingatlancélú kifizetések hatását ellensúlyozta a befektetési eredmény és a jelentős mértékű tagdíjbevétel-növekedés, a szektor vagyona így nőtt. Az ingatlancélú kifizetési igényeknél eddig a lakásvásárlás, a jelzáloghitel elő- és végtörlesztés, valamint a lakásfelújítás a legnépszerűbb cél. Az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztári ág tartalékszintje megfelelő, 2024-ben és 2025 első félévében is pozitív a működési eredmény. Az Európai Unió nyugdíjkiegészítő rendszereket is érintő fejlesztési javaslatainak indokoltságát a demográfiai adatok is alátámasztják. A Megtakarítási és Befektetési Unió (SIU) keretében a kiegészítő nyugdíjrendszerek fejlesztésére irányuló javaslatok a nemzetközi jó gyakorlatokat, például az angolszász országok megoldásait is alapul veszik. Az MNB egy új pénzügyi tudatosságot erősítő eszközön, az önkéntes nyugdíjpénztári kalkulátor létrehozásán dolgozik, ami a hosszabb távú megtakarításra való motiválást és a nyugdíjpénztárak transzparens összehasonlítását célozza. A kalkulátor élesítése 2025 végén, 2026 elején várható.”