A Magyarországon is felhasznált kínai Sinopharm-vakcina annyit ért, mint halottnak a csók. Elsöprő győzelmet arattak az Amerikában kifejlesztett szintetikus mRNS alapú vakcinák, amiben oroszlánrésznyi szerepet vállalt Karikó Katalin. Neki köszönhetően pedig a magyar Nobel-díjasok száma is eggyel gyarapodott, legalább erre lehetnénk csak úgy egyszerűen, sallangmentesen büszkék, hogy nagy szerepünk volt nekünk is ezúttal a világ megmentésében. Ezt a teljesítményét a nyugati világnak nem kellene relativizálni.
Orbán Viktor ezzel szemben elutasítja a nyugati világ sikereit, ő valamiféle Armageddont próbált felvázolni tusványosi beszédében.
Amivel szemben állunk, az valójában egy világrendszerváltás. Ez pedig Ázsia irányából kiinduló folyamat. Röviden és primitíven fogalmazva: a következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban – az előző világrendszer is 500 évig állt fönn! – Ázsia lesz a világ meghatározó központja. Kína, India, Pakisztán, Indonézia, és sorolhatnám.
Nemcsak a jelenlegi számok, hanem a folyamatok sem igazolják Orbán Viktor látomását. Az USA vezető szerepe egyszerűen megkérdőjelezhetetlen. A társadalom minden tagjába, gyermekkortól beprogramozott versenyszellem mindezidáig verhetetlen szisztémának tűnik.
Kína valóban feltört, de még mindig nem tudta megelőzni a globális GDP-t tekintve még az Európai Uniót sem, amiben nincs benne az Egyesült Királyság teljesítménye. Ez azért lényeges szempont, mert a Brexit ellenére gyakorlatilag visszaépültek a korábbi gazdasági kapcsolatok és a britek, valamint az unió a jogi helyzet dacára újra egységes gazdasági térségként működik. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan össze lehet adni teljesítményüket. Ráadásul az EU esetében csak további döntések kérdése a bővülés. Sorban állnak az országok, hogy csatlakozni szeretnének ehhez a hatalmas piachoz. Elég talán csak az egyébként oroszbarát Szerbiát említeni. Ezzel szemben a kínai fejlődéssel azért vannak gondok. A gyönyörű eredményeket túlnyomó részben az úgynevezett különleges gazdasági övezetek termelik, amelyek gyakorlatilag vámszabad területekként működnek. A befektetők itt jelentős adó- és egyéb kedvezményeket kapnak 1980 óta. 1984-től 14 tengerparti város is megkapta ezt a státuszt. Itt az autoriter vezetés nagyobb szabadságot engedett a gazdasági szereplőknek, ami akarva-akaratlanul egy fokozódó feszültséget jelent a rendszerben.