A hangsúly azon van, hogy a felek azt vállalták, olyan szabályokat fogalmaznak meg, amelyek örök időkre érvényesek.
A megállapodás egyszer és mindenkorra rendezi a kormány és a főváros kapcsolatát, a szerződés teljes akarategyezőségről és együttműködésről tesz tanúbizonyságot – mondta Tarlós István.
Az egyezmény preambuluma kitér arra, hogy a „Budapest 21” elnevezésű megállapodásban a kormány és a főváros vállalja, a következő évek nagy fővárosi fejlesztéseit közösen készítik elő és dolgozzák ki. A szerződést máig nem mondta fel senki, tehát elvileg érvényben van.
A megállapodás célja, hogy Budapest a XXI. század egyik legsikeresebb fővárosává váljon. E cél érdekében az elvégzendő feladatok között szerepel:
- Budapestet és térségét érintő szabályozás közös kialakítása;
- Budapest fejlesztési koncepciójának beillesztése a nemzeti fejlesztési koncepcióba;
- Budapest kiemelt jelentőségű beruházásainak beépítése a nemzeti fejlesztési terv 2014-2020 között megvalósuló fejezetébe;
- a kormány fővárosi fejlesztéseinek összehangolt megvalósítása;
- Budapest nemzetközi és az EU Duna Stratégiához kötődő szerepének érvényesítése.
Aztán a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás eredményeképpen a Fidesz megbukott a fővárosban, Tarlós Istvánnak mennie kellett. A szerződésben vállalt kötelezettségek helyett megkezdődött az ingatlanháborúk sorozata. Az első harctér a Városliget volt, ahol épp egy kormányzati gigaprojekt építkezései folytak, amely ellen már 3 éve tüntettek civil szervezetek ligetvédők néven.
