Az Ecostat tehát az államháztartási reformoknak és a költségvetési kiigazításnak híve, s e választások utáni lépések megjóslója is, de az igazgató Belyó Pál mégsem saját jogán szólt a 15 százalékos áfa idei esetleges 20 százalékra emeléséről, hanem, meg nem nevezve, de utalt a GKI előrejelzésére. Arra, hogy e lépés nélkül nem képes az új kormány érdemi kiigazításra. Ugyancsak Belyó Pál jelentett be egy aktualitást, mind a top 100-nál, mint a KKV-k körében végzett szokásos megkérdezéses elemzésük javuló indexet produkált, azaz a reálszféra optimistán várja a következő félévet.
Minden jel szerint másmilyen makrogazdasági adatok alapján, de maga az Ecostat is inkább jósol javuló tendenciát, mint stagnálót, vagy romlót. A március 22-én bemutatott negyedéves monitor adataik alapján egyrészt a kiigazítás évének tekintik 2006-ot, másrészt néhány mutató kedvező tartalmát is látni vélik. Így 2006-ban a bruttó hazai termék a tavalyit meghaladja, 4,3 százalékot ér el. Igaz, a 2007-es GDP-növekedést 4 százalékban jelölik meg, s ezt visszavezetik az elengedhetetlen kiigazítás velejáró következményére. A lakossági fogyasztás 3 százalékos növekedést érhet el, a fogyasztói árak növekedése évi 2,3 százalékra mérséklődik. Nem változik a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyihoz képest, a GDP 7,7 százalékát teheti ki az idén is.
A munkanélküliségi ráta 7,2 százaléka azonos a tavaly "teljesült" adattal. Az Ecostat 2007-től vélelmez érdemibb változásokat a foglalkoztatásnál, főleg azért, mert a szabályozások változásait - a fiatalabbak, illetve az idősebbek munkába vételét, munkában tartását - ekkor realizálják a cégek. Azt azonban nem vélelmezik az elemző intézetnél, hogy az esetleges adócsökkentő intézkedésekből pluszbevételek keletkeznének a büdzsé számára. Az elmúlt egy-két év munkanélküliségi helyzetét - azt, hogy mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség növekszik - pedig az befolyásolta, hogy az úgynevezett Ratkó-unokák a '90-es évek közepétől megjelentek a munkaerőpiacon, s legalább tízezres "létszámtöbblet" a sorozások megszűnésének következménye is.
A fő kérdés az államháztartási hiány alakulása. Az Ecostat végül is számol a kiigazító új kormánnyal, de úgy, hogy a kiadási oldalon még nemigen lehet majd látni a beavatkozásokat. A deficit folyó áron, GFS módszertannal számítva meghaladja az 1800 milliárd forintot, ez a GDP 7,4 százaléka. Eredményszemléletben - magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel korrigálva - a hiány nem lesz alacsonyabb a GDP 5,6 százalékánál.
