A várakozások orientálása tekintetében a kitűzött inflációs célpálya vált meghatározóvá. A csúszóleértékelés megszüntetésével és a forint euróhoz történő rögzítésével a magyar árfolyam-mechanizmus nagyban közeledik az Európai Unióéhoz. A csúszóleértékelés 1995 márciusi bevezetése része volt az akkori stabilizációs intézkedéseknek. Az MNB azáltal, hogy előzetesen nyilvánosságra hozta, havonta milyen arányban korrigálja a forint árfolyamát a valutakosárhoz képest, kiszámítható gazdasági környezetet teremtett. 1995. március 16-tól június 29-ig a csúszóleértékelés havi mértéke meglehetősen magas, 1,9 százalék volt. Június végétől ez 1,3 százalékra csökkent, majd a következő években - az infláció csökkenésével párhuzamosan - fokozatosan tovább mérséklődött. A leértékelés havi üteme 1998. január 1-jét követően esett 1 százalék alá, akkor 0,9 százalékot ért el. Az MNB idén április elsejétől szeptember végéig már csak 0,2 százalékkal értékelte le havonta a forintot az euróhoz képest.
A valutakosár összetétele is változott időközben. A bevezetéskor a valutakosárban az amerikai dollár 30 százalékos súllyal, az Európai Unió akkori közös valutája az ECU 70 százalékkal szerepelt. 1997. január 1-től az ECU-t a német márka váltotta fel, majd 1999. január 1-től a német márka helyett már az euró került a kosárba. 2001. január 1-jét követően a forint árfolyamalakulását 100 százalékban az euróhoz kötötte a jegybank.