Tipikusan ilyen ország Németország. Amennyiben a magyar szülő halálakor a gyerek Németországban adórezidens, úgy az örökség Németországban adókötelessé válik. Ráadásul az adókötelezettség a gyerek által örökölt teljes vagyonra kiterjed – függetlenül attól, hogy az mely országban található. A német törvény biztosít ugyan egy adómentes értékhatárt (400 ezer EUR), azonban az efölötti vagyonra a német jogszabály progresszív 7-30 százalék közötti illetéket vet ki, amely összességében komoly adóterhet jelenthet.

Hasonló a helyzet Franciaországban is. Itt a gyerek akkor válhat adókötelezetté magyar szülőjétől örökölt vagyon után, amennyiben a halál napján franciaországi illetőségű és a megelőző 10 évből legalább hat évben francia rezidens volt. A német példához hasonlóan ilyenkor az adókötelezettség a teljes örökölt vagyonra kiterjed, függetlenül annak helyétől.

Adókötelezettség merülhet fel az Egyesült Királyságban is, ha a gyerek az elmúlt 20 évből több, mint 10 éven át élt az országban.

Nem kell azonban félnünk a külföldi adókötelezettségtől, ha a gyerekünk Hollandiában vagy Dániában telepedik le. Ezekben az országokban ugyanis az adókötelezettséget az örökös lakhelye vagy illetősége nem alapozza meg. Még jobb a helyzet Svédországban, ahol az örökösödési adó már több, mint 20 éve eltörlésre került.

És mi van akkor, ha a vagyonunk egy része van külföldön?

„A magyar illetékszabály külföldön lévő ingó vagyonra csak akkor terjed ki, ha a fekvés szerinti ország az örökségre nem vet ki adót, külföldi ingatlanvagyonra pedig egyáltalán nem terjed ki. Ezért olyan helyzetekben, amikor az örökhagyónak Magyarországon kívül van vagyona, ténylegesen az adott ország szabályai fogják eldönteni, hogy van-e végső soron adófizetési kötelezettség” – emeli ki Hosszú Péter ügyvéd.