Ma már tipikus élethelyzet, hogy egy magyar családban a szülők Magyarországon élnek, miközben a gyermekeik a tanulmányaik befejezését követően Németországban, Hollandiában, Franciaországban vagy egyéb külföldi országban kezdenek el dolgozni. Egyre gyakoribb az is, hogy a családi vagyon egy része Magyarországon kívülre kerül: a családfő nyaralót vesz Spanyolországban vagy Horvátországban, befektetései egy részét egy osztrák bank- vagy értékpapírszámlán helyezi el.
A szülő halála egy ilyen esetben komoly nemzetközi adózási kérdéseket vet fel. Ha ugyanis külföldi elem kerül bele az öröklésbe, akkor az adott ország adószabályait is figyelembe kell venni. Ráadásul, ellentétben a jövedelemadózással, illetékekre a kettős adóztatási egyezmények hatálya nem terjed ki. Ez pedig komplikációkhoz és akár többszörös adóterhekhez is vezethet – függetlenül attól, hogy itthon nem keletkezik az örökség után illetékfizetési kötelezettség.
Ha a gyerekek külföldön élnek
„Az egyes fejlett országok szabályozása változó, hogy mi alapján adóztatnak meg egy-egy öröklési helyzetet. Vannak olyan országok, amelyek akkor adóztatnak, ha az örökös az adott országban lakik vagy rendelkezik adózási illetőséggel. Márpedig, ha egy magyar szülő gyereke egy ilyen országba költözik és ott él, úgy a szülőtől származó örökség ebben az országban adóztatásra fog kerülni” – mondja Hosszú Péter ügyvéd, adótanácsadó, a Jalsovszky részéről.
