Erre az esztendőre 150-180 ezer négyzetméternyi új irodaterület átadását prognosztizálták a szakemberek, melyből nyár végéig már több mint 120 ezer négyzetmétert át is adtak: az év első három hónapjában 40, míg a második negyedévben mintegy 85 ezer négyzetméter új, korszerű terület került piacra. Az elkészült létesítmények között találni a 22 ezer négyzetméteres Alkotás Point, a 20 ezer négyzetméter alapterületű Infopark B és I. épületét, a budaörsi Terrapark 19 ezer négyzetméteres B szárnyát, valamint a 15-15 ezer négyzetméteres Dorottya Udvart, illetve a Science Parkot, és a 9 ezer négyzetméteres Margit Palace irodaházat. A DTZ Hungary Kft. adatai szerint miközben az új építkezések befejeztével a teljes fővárosi irodaállomány meghaladta az 1,2 millió négyzetmétert, a második negyedévben bérbeadott új területek aránya mindössze 30 ezer négyzetmétert tett ki, ami a korábbi évek negyedévéhez képest negatív rekordnak számít.

Az üresen álló bériroda-terület mértéke nyár elejére-közepére már meghaladta a 23%-ot, és ez a rendkívül magas kihasználatlansági mutató még augusztusban sem módosult érezhetően. Csökkenését a szakemberek az év hátralévő hónapjaira várják, amikor is – az első félévi nagy mennyiségű irodaház-átadások után -- már csak minimális új terület kerül piacra. Jövőre a kínálat szempontjából várhatóan javul a helyzet, ugyanis a visszafogott beruházási kedv eredményeként 1997 óta először ismét 100 ezer négyzetméter alá csökken az új építkezések területe. A 2003-ra befejeződő létesítmények között található a 19 ezer négyzetméteres Center Point, a 16 ezer négyzetméteres Greenpoint 7, valamint a 16 és 15 ezer négyzetméter alapterülettel kialakított Bartók Ház, illetve a Science Park II. épülete.

A távolabbi jövőt nézve a DTZ szakemberei nem bocsátkoznak előrejelzésbe, mivel az újabb, tervezett irodafejlesztések elindítását a cégek a bizonytalan piaci helyzet kedvező változásától, a kereslet élénkülésétől teszik függővé. A nyugat-európai piackutatások eredményei -- állításuk szerint -- azt jelzik, hogy a makrogazdasági változások hatása csak némi késéssel jelentkezik az ingatlanpiacon, így várhatóan a hazai gazdaságban a közelmúltban elindult pozitív folyamatok hatása sem marad el, ami a jelenlegi gyér kereslet fellendülését is magával hozhatja.

A kereslet – amelynek idei összaránya az adatok szerint nem éri el a tavalyi szintet –alakulását tekintve egyébként a GKI Gazdaságkutató tanulmánya a mostani piaci viszonyok „konzerválódását” vetíti előre az elkövetkező egy évre, aminek folytán a bérbeadók és beruházók mind a használt, mind az új építésűek esetében infláció alatti, átlagosan 3-4%-os négyzetméterár növekedéssel számolnak. Az elhelyezkedési terület szerint vizsgálva a bérbe-adhatóságot kiderül, hogy Budapesten a budai oldalon fekvő „A” és „B” kategóriájú irodaházak változatlanul kedveltebbek a pestieknél, a kategóriák esetében pedig mindkét területen a „B” típusú épületek a keresettebbek.
A kereslet szerkezetének alakulásával kapcsolatban a DTZ elemzői kiemelik, hogy a bérelhető területigények egyharmadát a közszférában „szereplő” cégek teszik ki. Nálunk viszonylag új jelensége a piacnak, hogy az egyes állami intézmények a bérirodapiacon keresnek működésükhöz területet. Jó példája ennek a tavalyi esztendő legnagyobb hasonló tranzakciója, melynek során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közel 9 ezer négyzetmétert vett bérbe a Globe 13 irodaépületben.

A bérleti díjak a kereslet csökkenése ellenére sem estek vissza az elmúlt évi szintről. Mértékük az irodaépület elhelyezkedése, minősége és a bérleti díj időtartamának függvényében változatlanul széles skálán mozognak: a legmagasabb a havi 17,9 euró/négyzetméter, míg a legalacsonyabb a négyzetméterenként kért havi 11,2 euró. A legtöbb bérleti szerződést idén is e két értékhatár között, átlag 14-15 euró/négyzetméter/hó körüli díjon kötötték. Az elemzések szerint az utóbbi hónapok túlkínálatos piacának jellemzője, hogy a névleges bérleti díj csökkentése helyett, vagy mellett bérbeadó irodatulajdonosok változatos kedvezményekkel teszik vonzóbbá a létesítményeket bérlőik számára. Ilyen például a különböző hosszúságú bérletidíj-mentes időszak, vagy az, hogy a helyiségek végleges kialakításának költségéhez a korábbinál nagyobb mértékben járul hozzá az épülettulajdonos.