A klasszikus húsvéti parasztsonka alapanyagául szolgáló sertéseket már a tél vége felé, legalább 5-6 héttel húsvét előtt levágják. Vágás után a sertéscombot vagy lapockát csonttal együtt 4-5 hétig sózzák és pácolják, és csak ezután füstölik, ami szintén több napig, akár egy hétig is eltarthat - ismertették, hozzátéve, hogy a sonka ezután már megfőzhető és fogyasztható, de van, ahol a füstölést követően hűvös helyen lógatva még napokig, vagy akár hetekig is érlelik.
A sonka elkészítésének ez a hagyományos módja még a régi időkben alakult ki, amikor hűtők hiányában sertést csak a hideg, téli hónapokban vágtak. A sonkát megszegni, megfőzni és fogyasztani viszont csak húsvétkor lehetett, ami gyakran a későbbi tavaszi hónapokra esett, amikor már meleg volt az idő. Ezért is volt szükség az eltarthatóságot biztosító sózásra és pácolásra.
Fotó: Depositphotos
Az idők során megváltozott ipari körülmények alapján létrejöttek a régi módszerektől eltérő eljárások is. A hagyományos, hetekig tartó sózás, pácolás és füstölés után, de csont nélkül pár hét alatt készül a kötözött sonka, ami 10 Celsius fokon több hétig is eltartható.
Az elmúlt évtizedekben megjelentek a piacon a főtt, gyorspácolt sonkák is, amelyeknél a sózáshoz és pácoláshoz szükséges adalékanyagokat bejuttatják a sonka belsejébe, a gyártási folyamat ezzel néhány órára rövidül. Ez a termék nem rendelkezik ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal és minőségi jellemzőkkel, mint a hosszan érlelt sonka: a beinjektált folyadék jelentős része távozik a sonka tömegéből, és az állaga is más lesz, mint a hagyományos technológiákkal készült sonkáé - részletezték a közleményben.
