Az UniCredit Research legfrissebb, „Gyorsabb növekedés külső ellenszélben” című negyedéves jelentése (CEE Quarterly) rámutat arra, hogy a lassuló amerikai és kínai gazdasági teljesítménynek van a legnagyobb szerepe az európai gazdasági kilátások alakulásában, amelyek eredményeként a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet fellendülése 2023 végére vagy 2024-re tolódhat ki. Ugyanakkor a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés 2023 második felétől kezdve meghaladja az inflációt, míg a pénzügyi feltételek 2024-ben kedvezőbbé válnak. „A kelet- és közép-európai országok kormányai tartózkodnak a háztartásoknak nyújtott költségvetési támogatások visszavonásától, ami 2024-ben túlzottdeficit-eljárást indíthat el” – áll az elemzésben. Az UniCredit közgazdászai azt is hozzáteszik, hogy a térség országai 2023 során Helyreállítási és Ellenállóképességi eszközből csupán kisebb összegű átutalásokra számíthatnak.
A 2023 végére vonatkozó inflációs prognózisok 6 százalék és 9 százalék között mozognak – kivéve Törökországot –, míg jövő évre az UniCredit közgazdászai egy lassabb dezinflációs folyamatot prognosztizálnak. „A térség országai valószínűleg nem érik el az inflációs célokat a magasabb energiaárak és a keresleti nyomás miatt, amit a költségvetési támogatások és a reálbérnövekedés is hajtanak. Ez alól csak Oroszország és Szerbia lehet kivétel” – fűzte hozzá Dan Bucsa, az UniCredit közép- és kelet-európai vezető közgazdásza. A várakozások szerint 2024-ben valamennyi közép-kelet-európai központi bank 6 százalék alá csökkenti a kamatokat Közép-Európában és Szerbiában, míg Oroszországban 7 százalékra, Törökországban pedig 20 százalék lehet az irányadó kamat.
