Az Országgyűlés még tavaly év végén döntött úgy – még pedig EU harmonizációs okokkal magyarázva -, hogy a tanévet követően, vagyis 2003. július elsejétől szűkíti a tárgyi adómentes oktatási tevékenységek körét. Így ezen időpontot követően csupán az áfa-törvény 2. sz. mellékletének 16. pontjában felsorolt tevékenységek maradtak adómentesek, minden egyéb oktatási, képzési tevékenységet viszont 25 százalék áfa terhel. Ezen időpontot követően is feltétel nélkül tárgyi adómentesnek minősül a köz- és felsőoktatásnak minősülő oktatás. A felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzések esetében viszont csak az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítést adó képzés marad adómentes. Nem OKJ-s képzések esetében az adómentesség feltétele, hogy a képzést a felnőttképzési intézmény akkreditáltassa. A felnőttképzési törvény értelmében kétféle akkreditáció létezik: az intézmény és a program-akkreditáció, azonban az áfa-törvény szerinti adómentességnek ez utóbbi megléte a feltétele. Az akkreditációnak azonban igen sok adminisztratív feltétele van: egyrészt az adott képzést nyújtó gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozásnak, stb, regisztráltatnia kell magát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnál. Ehhez pedig igen sok “papír” szükséges: így például a képzés, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás megnevezése, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, 15 ezer forint nyilvántartásbavételi díj befizetéséről az igazolás benyújtása, valamint nyilatkozat arról, hogy az adózónak nincs a Munkaerőpiaci Alappal szemben tartozása, az adóhatóságtól és a vámhatóságtól pedig egy igazolás arról, hogy nincs tartozása.

A regisztrációt követően az akkreditációt a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) folytatja le. S hogy ez pontosan hogyan zajlik, milyen feltételeket kell teljesíteni az adott gazdasági társaságnak, annak részletes szabályait a felnőttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól szóló 91/2002.(IV.26.) kormányrendelet tartalmazza. Maga az eljárás 90 ezer forintba kerül, de emellett rengeteg űrlapot is ki kell tölteni az adózónak. Az akkreditációs testület az eljárása során sok mindent megvizsgál: így többek között a képzés módszereit, a tervezett képzési időt, a tananyag egységeit, azok célját, tartamát, a maximális csoportlétszámot, a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, vagy a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának a módját is. Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programok esetén a képzési programot csupán be kell jelenteni a FAT-hoz. Ebben az esetben a testület az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül adja ki a program-akkreditációt.

Nyelvoktatás esetén az adómentességnek további feltétele is van: mégpedig az, hogy azt a Felnőttképzési Akkreditáló Testület nyelvi bizottsága, a nyelvvizsgáztatást pedig a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület akkreditálja.

Az új szabályozás a PM Forgalmi Adók főosztálya és az APEH Adónemek főosztálya értelmezése szerint tehát azt jelenti, hogy az adómentesség az előbb említett oktatások, képzések esetében a köz- és felsőoktatási, az akkreditációt megkérő felnőttképzési intézmények, illetve OKJ-s vagy jogszabályon alapuló képzést nyújtó intézmények tevékenységére vonatkozik. Nem minősül viszont köz- és felsőoktatásnak, akkreditált felnőttképzésnek, stb az oktatónak az oktatási intézmány felé nyújtott szolgáltatása. Ez viszont jelentős tehernövekedést jelent az oktatási intézményeknek, mivel az oktatók oktatási tevékenységére már nem vonatkozik a tárgyi adómentesség. Vagyis július elsejétől minden oktatási intézményben a tanárok, ha számlát állítanak ki, akkor tevékenységüket 25 százalékos áfa terheli. Egyetlen kivétel van: ha valaki már tavaly előre látott, s ha belefért a bevételi értékhatárba, akkor az alanyi adómentességet választotta. Ugyanakkor az áfa-törvény 2. sz. mellékletének 24. pont alapján sem áll fenn a tárgyi adómentesség, mivel nem a szóban forgó tevékenységet, hanem csak annak résztevékenységét végzik, és azt sem más nevében és javára látják el. A nyáron is működő nyelviskolák számára már most nagy terhet jelent a tanárok óradíjának áfával történő megterhelése, a többi oktatási intézménynél vélhetően csak szeptember végén, október elején jelentkezik a nagy tehernövekedés, amikor először kell kifizetni az előző hónapi óradíjakat.

Természetesen az áfát az oktatásban közreműködőnél csak akkor kell megfizetni, ha az oktató az áfa-törvény szerinti gazdasági tevékenységet végez: vagyis, ha a tanár bevétel elérése érdekében rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet végez. Mindez azt is jelenti, hogy nem minősül az áfa-törvény értelmében vett gazdasági tevékenységnek a közoktatási intézmény és az ott nem közalkalmazotti jogviszony és nem munkaviszony keretében foglalkoztatott óraadó tanár közötti munkavégzésre irányuló jogviszony, mivel a tanár számára a munkavégzés helye, időpontja, tartalma, díjazása, az oktatandó tananyag teljes mértékben a megbízótól függnek. Ilyenkor ugyanakkor a tanárnak megfizetett díj a személyi jövedelemadó törvény szerint adózik. Abban az esetben viszont, ha az oktató egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társasági formában (bt, kft) végzi az oktatási tevékenységet, akkor áfa-alanynak minősül és ha nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési kötelezettség is terheli, mivel ilyenkor a pénzügyi kormányzat adószakértői szerint saját névvel folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységről van szó. Vagyis egyértelmű: a 25 százalék áfát nem lehet megúszni – állítják a pénzügyi kormányzat adószakértői állásfoglalásukban.