Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek fő oka, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely révén olyan feltételrendszert kell kialakítani, ami a fiatalabb generációk körében is megfelelő vonzerőt jelent a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, s a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).
Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében (közel 150 milliárd forint) is, viszont a kifizetések szintén emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult át, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.
A pénzpiaci- és biztosításközvetítők létszáma tovább esett, azonban utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményre nem hatott ki. Míg a közvetített lakossági hitelek jelentősen – a 2019. évi szintre – estek vissza, addig a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések kiugró növekedést mutattak.
