A GDP növekedése csak néhány tized százalékkal fog elmaradni a tavalyitól és valószínűleg fennmarad a magyar gazdaság mintegy 2 százalékpontos előnye az euróövezet növekedési üteméhez képest. A lassulás legmarkánsabban az iparban látható, ahol a tavalyi, 18,3% dinamikával szemben a termelés az év első öt hónapjában mindössze 9,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külföldi konjunktúra romlása ellenére az ipari export 15,8%-kal emelkedett, míg a belföldi értékesítés csak 2,5%-kal bővült. Folytatódik az ipar szerkezetének korszerűsödése: változatlanul jóval az átlagon felüli a számítástechnikai, híradástechnikai és járműipari termékek gyártásának növekedése. Az építőipari termelés élénkül és továbbra is dinamikus fejlődés várható a távközlésben. A mezőgazdaság termelése a tavalyi visszaesés után idén talán valamelyest növekedni fog.
Az első öt hónapban mind a kivitel, mind a behozatal euróban számolva 20% körül bővült. Az év hátralevő részében az ütem némi mérséklődésére számítunk. Átlagon felüli egyrészt a vámszabadterületek forgalmának, másrészt a korszerű gépipari-elektronikai termékek exportjának növekedése.
Rekordösszeget, 1,7 milliárd eurót ért el a kereskedelmi mérleg öthavi deficitje. A fizetési mérleg viszont eddig kedvezőbben alakult: a hiány 475 millió euró, alig haladja meg a tavalyi év első öt hónapjában kialakult szintet. Ebben a legnagyobb szerepet az idegenforgalom 930 milliós aktívuma játszotta. A későbbiekben azonban a profitkivonás élénkülése várható. Az év egészében a kereskedelmi és a fizetési mérleg egyaránt mintegy 1 miliárd euróval romlik.
Az év első felében magas volt az áremelkedések üteme. A fogyasztói árak növekedése májusban volt a csúcson 10,8%-kal. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az élelmiszerárak júniusban 18,1%-kal voltak az egy évvel korábbi szint felett, ami különösen érzékenyen érinti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat. Az ipar belföldi értékesítési árai májusban 11,9%-kal haladták meg a tavaly májusit. A legnagyobb növekedés a mezőgazdasági termelői áraknál volt, amelyek májusban 27,8%-kal voltak az egy évvel korábbi szint felett. Az év második felében mind a fogyasztói, de még inkább a termelői árak területén az áremelkedés mérséklődésével számolunk. Így is az éves fogyasztói infláció csak minimális mértékben lesz alacsonyabb az előző évinél.
Nő a keresetek reálértéke
A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a gazdasági növekedés a tavalyinál lassúbb, de nemzetközi összehasonlításban még így is gyors lesz. Az infláció az első félévi 10,4% után júliusban újra egyszámjegyűvé válik és az év egészében 9,3% körüli lesz. A forint árfolyama az erős oldalon jelentős ingadozásokat mutat: eközben akár a sáv szélét is megközelítő erősödés, majd ősztől határozott gyengülés várható. A munkanélküliség a tavalyihoz képest csökken, a keresetek reálértéke a GDP-t kissé meghaladó mértékben nő. A nemzetgazdaság külső és belső egyensúlya romlani fog.
Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?
Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia
2025. november 4., Budapest
Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.

Dagad a magyar kémbotrány, Magyar Péter szerint valóban érkeztek magyar kémek Brüsszelbe
Nemzetközi botrány felé közeledünk?

Csak nálunk vannak árrésstoppok, mégis Magyarországon a legmagasabb a térségben az élelmiszerinfláció
Rejtélyes a magyar infláció.