Az államtitkár tájékoztatóján kiemelte, hogy az ágazatot sújtó problémák - mint a lánctartozás magas mértéke, a nem megfelelő szakképzettségű építési munkaerő és az elhúzódó engedélyezési eljárások - megszüntetésére átfogó szabályozást dolgozott ki a kormány a szakmai szövetségek és a parlamenti pártokkal együttműködve, ötpárti konszenzussal.

E közös munka eredményeként megszületett a Gyorsítás I. és II. jogszabálycsomag, amely az építési beruházások egyszerűbb megvalósítását, kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tételét tűzte ki célul, bezárva a kiskapukat a zavarosban halászók előtt.

Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése ellenére sem marad ellenőrizetlenül az építés folyamata. Burány Sándor kiemelte, hogy az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése miatt a hangsúly a minőségi kivitelezési erőteljesebb érvényesítésére, a korábbiaknál hatékonyabb ellenőrzésre helyeződik.

Az építésfelügyelet kiemelten vizsgálja, hogy a feketemunka helyett legálisan foglalkoztatott, szakképzett munkaerő végezi-e a feladatokat. Az ellenőrzés kiterjed az építkezések legfontosabb kellékére, az építési napló szabályos vezetésére is. Az építési napló tartalmazza ugyanis az építkezés műszaki folyamatát, az elvégzett munkák kivitelezőit, ami nyomon követhetővé teszi a minőségi problémák felelősségi körét is.

Az építésfelügyeleti hatóság 2010. január 1-jétől jelentősen megerősödve, mintegy 100 fővel ellenőrzi az építkezés valamennyi vetületét.