"Nincs ok külföldre menekülni"

Válság ide, válság oda, több pénzzel gazdálkodhat a kutatás-fejlesztés, az innováció intézményhálózata, miközben a kormányzat a tudományos műhelyeket és a vállalkozásokat egymás érdekszférájába tereli, hogy legyenek piacképes termékek már a gazdasági élénkülés első pillanataiban is.

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>


Molnár Károly
Nincs okuk állásukat félteni, külföldre menekülni azoknak a tudósoknak, kutatóknak, akik az üzleti szektor válsága miatt létszámleépítésre kényszerülő vállalatoknál dolgoznak - hangzik a miniszter nyugtatónak szánt üzenete. Dr. Molnár Károly tárca nélküli miniszter teljes fizetést és fix állást nem, de a büdzsé kontójára egyetemi és akadémiai környezetben folytatható igényes munkát mer ígérni a tudomány "ipari embereinek". A kutatás-fejlesztés felelőseként, szinte egyedüliként a kormányban, a büdzsé bőkezűségét "közvetítheti", hiszen valóban közpénzekkel lehet támogatni a bajba kerülő szakembereket. De ami ennél is fontosabb, Molnár Károly nem kényszerül behúzni az "állami kéziféket", folytatódhatnak a tavaly megkezdett K+F-programok, épülhetnek az aquincumi, az elektronikai technológiai intézetek, megszerveződhetnek az innovációs klaszterek. A kutatás-fejlesztés büdzséjén valóban nem látni, hogy 2008-ban világszerte válságba került a gazdaság. Milyen költségvetést mondhat magáénak a tudomány? - kérdezte a Piac & Profit a tárca nélküli minisztertől.

- Valóban nem csökkennek, hanem nőnek a 2009-es költségvetésben a kutatás-fejlesztési források. Pozitívum, hogy tavaly, a büdzsé tárgyalásakor egyszer sem vetődött fel az innovációra adható állami pénzek megkurtítása, de az annál többször megfogalmazódott, hogy a gazdaság versenyképességének javítása nem nélkülözheti a bővülő kutatás-fejlesztést.

- Mindez pénzben kifejezve?

- A költségvetésben szereplő 170 milliárd forint mellett még a vállalatok forrásaival is számolni lehet, azaz nem állnak meg kutatás-fejlesztési programok, nem, vagy nagyon kis mértékben szűnnek meg kutató-fejlesztő állások, s a K+F-ben érdekelt kisebb vállalatok is átvészelhetik a válság hónapjait. Bízom benne, másfél-két év múlva, amikor vélhetően már kilábal az ország a pénzügyi-gazdasági krachból, nem a nulláról kell kezdenünk a kutató-fejlesztő tevékenységeket. Ellenkezőleg, a gazdaság talpra állását segíthetik az előrehaladott állapotban lévő innovációk.

- A versenyszféra vállalatai 2008-ben még tudtak a kutatás-fejlesztés javára "adózni". Az idén mi várható?

- A 2008-as befizetésekből az idén 120 milliárd forint használható fel. Arra nem lehet számítani, hogy 2009-ben több pénz folyik be a kutatás-fejlesztés "számlájára", de arra igen, hogy a vállalati hozzájárulások nem csökkennek, s végső soron a költségvetési forrásokkal együtt mintegy 290 milliárd forinttal lehet kalkulálni: 30-40 milliárd forinttal több pénzzel, mint 2008-ban.

- Hogyan költődik el ez az összeg?

- Változik a felhasználás "irányvonala". Az a célunk, hogy koncentrálódjanak az erőforrásaink, a humán erőforrásaink is. Nagy projekteket hirdetett, illetve hirdet meg a tudománypolitika, e projekteket olyan konzorciálisan működő szerveződések kaphatják meg, amelyek az alapkutatástól kezdve az alkalmazott kutatáson, innovációs folyamaton keresztül a spin-off vállalkozásokig menedzselik a műszaki szellemi termékeket, alkotásokat. Úgy, hogy a gazdaság szinte "azonnali" eredményeket könyvelhessen el. A technológiai jellegű - a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalon keresztül elérhető - pályázatunk például eleve úgy számol, hogy az egyes témákra nagyvállalatok, beszállítói szerepet betöltő kis- és középvállalatok, továbbá egyetemek, akadémiai intézetek állnak össze. A közös munkába bekapcsolódott kkv-k pedig remélhetőleg talpon tudnak maradni a mai, válsággal sújtott időkben is. A meghirdetett projektek megvalósítását elnyerő konzorciumokban úgy is szerephez juthatnak cégek, hogy a közös kutatás-fejlesztést segítik elő a bevitt munkájukkal, kockázatvállalásukkal, önrészükkel. Nem előzmény nélküli ez a pályáztatás, hiszen már 2008 őszén kipróbáltuk a finanszírozási modellt: 26 milliárd forintnyi összegért versenyeztek a kutató-fejlesztő-gyártó vállalkozások, 9 milliárd forintnyi önrészt pedig maguk adtak hozzá. Ennek a forrásnak csaknem 60 százalékát kis- és középvállalatok kapták, egyebek között úgy, hogy a pályázatokon nyertes programokban szerephez jutó nagyvállalatoknak váltak szállítóivá, gyártótársaivá. 

A teljes cikk a Piac és Profit Magazin január-februári számában olvasható

Véleményvezér

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.
Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején

Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején 

Csak a propaganda szintjén jártak jobban a nyugdíjasok az elmúlt 15 évben.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo