Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat elemzése rámutat, hogy az EU csatlakozással Magyarország a korábbinál sokkal szorosabb szálakkal kapcsolódik a világgazdasághoz.
Az ILO 2005. évi jelentése szerint a stabil világgazdasági növekedés a foglalkoztatás stagnálásával és a munkanélküliség növekedésével járt együtt szerte a világon. A nemzetgazdaságokat érintő közös jelenség a gazdasági aktivitás növekedése, ami arra utal, hogy a termelés bővülése a munkavállalási korú népesség növekvő hányadát ösztönzi álláskeresésre, a munkaerőpiacon való megjelenésre. Másrészről viszont a folyamatos technikai, technológiai fejlődés eredményeként kevesebb munkaerő-igény jelenik meg a hagyományos iparágakban, a felesleget pedig a szolgáltató szektor nem képes teljes egészében felszívni.
A globális munkaerő-kereslet csökkenését okozza a termelővállalatok megváltozott működési módja, a termelésben meghatározóvá váló újszerű technikák, az árú- és szolgáltatás-kereslethez való rugalmas és gyors alkalmazkodás igénye. A változás hatással van a cégek munkaerő-gazdálkodására is, amelynek egyik fő jellemzője, hogy előtérbe kerülnek az ún. atipikus foglalkoztatási formák.
A gazdasági szervezetek folyamatos munkaerő-igénye helyett az időszakos kereslet válik egyre inkább meghatározóvá, amelyre az atipikus formák megfelelő megoldást jelentenek. Az atipikus formák lassan tipikussá válásának komoly munkaerő-piaci következménye, hogy a munkavállalók egyre nagyobb hányadára jellemző a munkapiaci státus gyakori változása, a foglalkoztatotti és munkanélküli időszakok váltakozása. Ez a tendencia globális szinten a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése irányába hat.